Laminci Brezici

Laminci Brezici
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	1895 fő (2013)[1]
Népsűrűség	174,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	10,87 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 06′ 41″, k. h. 17° 18′ 27″45.11138889, 17.3075Koordináták: é. sz. 45° 06′ 41″, k. h. 17° 18′ 27″45.11138889, 17.3075
Sablon Wikidata Segítség

Laminci Brezici (szerbül: Ламинци Брезици), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 38, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délkeletre, 90-92 méteres magasságban, a Gradiškáról Banja Lukára menő régi főúttól keletre elterülő síkságon fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	867	1590
Bosnyák	392	169
Horvát	3	7
Jugoszláv	116	2
Egyéb	37	127
Összesen	1415	1895

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Laminci területe már az őskor óta lakott volt. A baricei és a borkovići lelőhelyen bronzkori települések maradványai találhatók. Az ókort egy itt talált kelta pénzérme képviseli. Laminci Sredaniben a kora középkorban kettős sánccal övezett erődítmény állt. A középkorból egy jelentős, 1550 darabos pénzleletet is előkerült, I. Mátyás és II. Ulászló magyar királyok pénzvereteivel a 15. – 16. századból.[4] Laminci 1537 körül, Gradiška elestével került oszmán uralom alá.

A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó Brezici településnek 69 háztartása és 437 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Laminci községhez tartozó Brezici településen 100 háztartást, 605 ortodox és 37 római katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Laminci községnek 365 háztartása és 2177 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 188, többségben szerb halálos áldozata volt, akiknek legnagyobb része a jasenovaci és ógradiskai usztasa fogolytáborokban pusztult el.[8] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. május 1-jén és 2-án a Száva túloldaláról horvát tüzérségi tűz érte a települést, melynek civil halálos áldozatai is voltak.[9] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Kultúra

• A település a KUD Dukati kulturális és művészeti egyesület székhelye.[10] Minden nyáron Szent Péter napján a KUD Dukati szervezésében kerül megrendezésre a „Petrovdan” Folklór Fesztivál.

• A településen található egy „Etno szoba” is, ahol helyi népviseleteket, kézműves termékeket és bútorokat állítanak ki.[10]

Nevezetességei

• Barice – őskori település és temetőjének maradványai. A lelőhely egy a környezetéből kiemelkedő területen található, ahol mintegy két hektáron bronzkori kerámiák töredékei találhatók. Tőle északra két tumulus is látható, egy 20x19 méteres és egy 35x25 méteres nagyságú, melyek részben megsemmisültek. A kisebbik tumulusban két hamvasztásos sírt is feltártak. A leletek a bronzkor korai és középső időszakából származnak.[4]

• Borkovići – őskori település maradványai a Gradiškáról Lamincira vezető út mellett, számos, késő bronzkori kerámiatöredékkel.[4]

• Baćin – Lamnici Sredani. Kora középkori, kettős sánccal körülvett erődített település maradványai. A lelőhely egy alacsony magaslat 30 méteres átmérőjű platóján található.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
3. Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o.
8. Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
9. Narcizam malih razlika. veritas.org . (Hozzáférés: 2024. december 2.)
10. Петровдански сабор фолклора у Брезик Ламинцима (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. július 15. (Hozzáférés: 2012. július 16.)

További információk

• Gradiška város hivatalos oldala