hu Greda (Gradi%C5%A1ka)

	Greda
	Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
	Népesség
Teljes népesség	118 fő (2013)
Népsűrűség	34,1 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	3,46 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 19′ 45″45.138056°N 17.329167°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 17″, k. h. 17° 19′ 45″45.138056°N 17.329167°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Greda (egyértelműsítő lap)

Greda (szerbül: Греда), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre, 90-92 méteres magasságban, a Gradiška városa és Száva-folyó között elterülő síkságon fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991^[3]	Népesség 2013^[3]
Szerb	137	112
Bosnyák	0	0
Horvát	2	5
Jugoszláv	7	0
Egyéb	13	1
Összesen	159	118

Története

A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 15 háztartása 91 ortodox szerb és 12 katolikus horvát lakosa volt.^[4] 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Kozinci községhez tartozó településen 26 háztartást, 100 ortodox, 27 római katolikus, 2 muszlim és 10 görög katolikus lakost találtak.^[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 15 halálos áldozata volt, mind szerbek.^[6] A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.

Nevezetességei

Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt pravoszláv templom a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti, az épület méreteihez képest magas harangtornnyal.

Jegyzetek

↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ ^a ^b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
↑ Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)

További információk

Gradiška város hivatalos oldala

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b61f0136477b4d8387f609d4199c15443115103d-1] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[2] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[popis2013-3] Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)

[4] Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.

[5] Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.

[6] Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Greda (Gradiška)