hu Berek (Gradi%C5%A1ka)

	Berek
	Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
	Népesség
Teljes népesség	418 fő (2013)
Népsűrűség	44,2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Terület	9,47 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 59′, k. h. 17° 21′44.983333°N 17.350000°EKoordináták: é. sz. 44° 59′, k. h. 17° 21′44.983333°N 17.350000°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Berek (egyértelműsítő lap)

Berek (szerbül: Берек), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 39 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 17 km-re délre, 98-110 méteres magasságban, a Jurkovica és Osorna folyók közötti síkságon fekszik. Több, kis településből áll.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991^[3]	Népesség 2013^[3]
Szerb	456	406
Bosnyák	0	0
Horvát	3	5
Jugoszláv	13	0
Egyéb	10	7
Összesen	482	418

Története

A határában a „Gradina” nevű lelőhelyen előkerült leletek és földsáncok maradványainak tanúsága szerint itt már a vaskorban emberi település állt. Ennek a területén a kora középkorban földvárat építettek, melynek a sáncai ma is jól kivehetők.^[4]

A település területe, mely akkor Elezagići határába esett, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Rogolje községhez tartozó településen 46 háztartást, 248 ortodox szerb, 12 római katolikus és 10 görög katolikus lakost találtak.^[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

Gradina – őskori település és kora középkori erődítmény maradványai. Egy „Rit” nevű síkvidéki lelőhelyegyüttes közepén egy 1,5 – 2 méter magas földsánccal övezett, mintegy száz méteres átmérőjű földvár nyomai láthatók, melynek bejárata a keleti oldalon volt. A lelőhelyen számos kerámiatöredék, használati tárgyak töredékei és háztartási hulladék került elő, melyeket a szakemberek a vaskorra és a kora középkorra datáltak.^[4]

Jegyzetek

↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ ^a ^b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
↑ ^a ^b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)
↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.

További információk

Gradiška város hivatalos oldala

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b61f0136477b4d8387f609d4199c15443115103d-1] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[2] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[popis2013-3] Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)

[arhlex-4] Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 8.)

[5] Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]