|
Szamosújlak
Szamosújlak község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban. FekvéseA vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, a Szamos jobb parti oldalán. Szomszédai: észak felől Zsarolyán, északkelet felől Jánkmajtis, délkelet felől Szamossályi, dél felől Porcsalma, nyugat felől pedig Gyügye. Ez utóbbi a legközelebbi szomszédja, melytől alig 2 kilométer választja el. A megyeszékhely, Nyíregyháza 82, a környék más fontosabb települései közül Mátészalka 26, Fehérgyarmat 12, Csengersima 15, Kisar pedig 20 kilométerre található. MegközelítéseA település központján, annak főutcájaként végighalad a 4137-es út, ez köti össze a szomszédai közül Gyügyével és Cégénydányáddal is, míg Jánkmajtissal és Szamossályival a 4138-as út kapcsolja össze. Az ország távolabbi részei felől a 49-es főúton érhető el, Mátészalkán keresztül; a főútról Porcsalma keleti részén kell balra (észak felé) letérni Jánkmajtis irányában, majd a Holt-Szamos keresztezése után még egyszer balra. Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Jánkmajtis megállóhelye, mintegy 8 kilométerre. TörténeteSzamosújlak nevét 1332-ben Vylak, 1446-ban Zombok Ujlaknak írják. A Zombok család ősi birtoka volt. Az 1400-as évek elején a Zsarolyáni családnak, 1446-ban Bekényi Miklósnak és feleségének, 1463-ban Gerezdy Istvánnak is van itt részbirtoka. 1495-ben Újlaky János és Antal kapják meg az egész települést. A 16. században már Szamos-Újlak néven ismert. 1592-ben Szentmiklósi Pongrácz Gáspár kapta meg a falut. Az 1600-as évek közepén a Vay családbeliek voltak a fő birtokosai. 1726-ban gróf Teleki János kapta meg királyi adományként. 1743-ban a báró Kemény családnak is volt itt birtoka. 1810-ben település területének kétharmada a Nagyváradi Ajtay családé, a fennmaradó egyharmad rész özvegy Maróthy Ferencnéé, majd a báró Bánffy és gróf Bethlen családoké volt. Az 1900-as évek elején gróf Hadik-Barkóczy Endrének volt itt nagyobb birtoka. A település temploma a 15. században épült, alatta van az Ajtay család sírboltja. 1842-ben építették újjá, azonban 1865-ben leégett, de ismét felépült. 1998-ban ismét felújították. KözéletePolgármesterei
A településen 2022. július 3-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi faluvezető 2021. augusztus 31-én lemondott.[18] A posztért egyetlen jelölt indult, aki így meg is nyerte a választást. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[19] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 0,6% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,1%, református 81,4%, görögkatolikus 1,4%, felekezeten kívüli 2,3% (9,9% nem válaszolt).[20] 2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 5% cigánynak, 1,5% románnak, 1,2% ukránnak, 0,3% bolgárnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,1% volt római katolikus, 68,5% református, 3,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,3% ortodox, 2,6% felekezeten kívüli (18,7% nem válaszolt).[21] NevezetességeiReformátus templom – Az 1992-95-ös feltárás és újjáépítés után Európa-Nostra díjat kapott.  Jegyzetek
Híres személyek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
