|
Nyírtura
Nyírtura község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban. FekvéseA megye és egyben a Nyírség középső részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyháza belvárosától mintegy 10 kilométerre. A környék más fontosabb települései közül Sényőtől 4, Kemecsétől és Székelytől pedig 8-8 kilométer választja el. A közvetlen szomszédos települések: észak felől Kemecse, északkelet felől Nyírbogdány, kelet felől Sényő, délkelet felől Napkor, dél felől Nyíregyháza, délnyugat felől pedig Nyírpazony. Különálló településrésze Libabokor, a központjától mintegy 4 kilométerre északnyugatra. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 4-es főút és a 403-as főút: előbbi a központján is áthalad, utóbbi pedig kelet felől pár száz méterrel elkerüli a lakott területeit. Kemecsével a 3829-es, Sényővel és Napkorral pedig a 4102-es út köti össze. Libabokor közúton két irányból érhető el: a Nyíregyháza-Nagyhalász közti 3834-es útról Bodóhegy előtt letérve a 38 151-es számú mellékúton, illetve Nyírtura központja felől egy számozatlan, alsóbbrendű (ám ugyancsak szilárd burkolatú) úton. TörténeteA községet a 13. század elején a Váradi regestrum már lakott településként jegyzi. A település határában talált értékes régészeti leleteket a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi. A középkori egyház történetéről semmit sem tudunk annak ellenére, hogy a templom késő gótikus kapuján az 1488-as évszámot látjuk. A község a Nyírtura nevet csak 1898-ban kapta. Korábban a fellelhető források szerint Tura, Turra, néhol Váralja néven fordult elő. Kevés az olyan eredeti forrásanyag, amelyben Tura konkrétan említést nyer. 1222-es az az okirat, amelyben először hivatalosan szerepel. Ez a váradi tüzespróba lajstrom, melyben először olvashatunk egy Turára való emberről, Bensa Domonkosról egy per kapcsán. Jellemző a későbbi időpontból fellelhető adatokra is, hogy valamennyi valamilyen bírósági eljárás hivatalos ügyirataként maradt meg. Így az az adománylevél is, amely 1318. február 19. dátummal kelt, s mely szerint I. Károly király, hűségükért és érdemeikért Kállai Egyed fiainak, Simon és István mestereknek adományozza a Szabolcs vármegye Szőllős nevű földet, amely a Tura nevű birtokkal határos. 1342-ben Pál országbíró új birtokfelosztást rendel el. Az oklevélben Tura is szerepel ismét. Csánki Dezső a „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában” című művében írja, hogy 1454-ben Turát a Kállay család bírja. 1773-ban a magyarlakta területek bizonyítására országos helységösszeírásra kerül sor, amely csak 1920-ban jelent meg nyomtatásban, ez Turra néven említi községünket. 1799. évben Vályi András a Magyarország leírása című művében így ír: Az 1900. évi Szabolcs vármegye monográfiája szerint: Tura kisközség 150 házzal, 973 lakossal. Postája: Nyír-Bogdányban, távírója Kemecsén található. Két nemesi kúriája volt: a Kállay féle és a Szűcs féle. 1929-ben Márton Béla a Nyírség helységneveiben adatokkal szolgál a község akkori határterületeire vonatkozóan is: Területe 3 714 kataszteri hold (kh.). Ebből termő 3526 kh. Terméketlen 188 kh. A 20. század elején a község lakosságának helyzete egyre nehezebbé vált. Az emberek nagy része földműveléssel foglalkozott, cselédsorban élt. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a község lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,7% ukránnak mondta magát (17% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,8%, református 32,9%, görögkatolikus 14%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 5,8% (26,8% nem válaszolt).[12] 2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, románnak, ruszinnak, szlovénnek és szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és görögnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12% volt római katolikus, 22,1% református, 13,5% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% evangélikus, 0,3% ortodox, 7,5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Híres emberek
Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
