A 4-es főút kereszteződését jelző, útirányt adó tábla, Újfehértónál
A 4-es számú főút Magyarország leghosszabb közútja, amely BudapesttőlZáhonyig ér.
Útvonala
Budapestről indulva az Alföldön halad délkeleti irányban, Szolnoknál kicsit északabbra fordul, így szeli át az Alföldet Debrecenig. Debrecen előtt találkozik az M35-ös autópályával majd a várost átszelve északnak fordul és folytatja útját. Nyíregyháza előtt találkozik az M3-as autópályával, majd a várost átszelve, immár északkeleti irányban halad tovább és éri el Záhonynál az ukrán határt.
Megépülése után az M4-es autóút fogja tehermentesíteni a főút Püspökladányig tartó szakaszát. A további, körülbelül 170 kilométeres szakaszon pedig elkerüli az összes települést. Kivételt képez ez alól Debrecen, Bocskaikert és Nyíregyháza, melyeken ugyan áthalad a főút, azonban Debrecen, Bocskaikert esetében az M35-ös autópálya-354-es főút útvonalon, Nyíregyháza esetében pedig az M3-as autópályán és a 403-as főúton keresztül lehet elkerülni a várost.
Az M35-ös és az M3-as autópálya díjköteles 2015 óta.
Az M35-ös autópálya országos, illetve Hajdú-Bihar vármegyei e-matricával vehető igénybe.
A főút nyomvonala jelentősen megváltozott az M4-es autóút átadása után, mert a főút egy jelentős része, nagyjából 60 kilométer a jelenlegi és majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán fut egy-egy település elkerülő szakaszaként. Ilyen például Vecsés és Üllő elkerülője, ami korábban a főút része volt, azonban 2020 februárjától, az autóút további szakaszainak átadása miatt visszakerült a településeken keresztül haladó nyomvonalára, ezáltal a 400-as főút megszűnt. Ezen kívül a jelenlegi és majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán haladt a főút Albertirsa, Ceglédbercel, Cegléd, Abony, Törökszentmiklós, valamint Kisújszállás elkerülő szakaszain is.
1934-ben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 70 846/1934. számú rendelete a Budapesttől Püspökladányig húzódó szakaszát elsőrendű főúttá nyilvánította, a maival egyező 4-es útszámozással [utána a 4-es főút Biharkeresztesig folytatódott]. Püspökladánytól Debrecenig tartó mai szakasza akkor másodrendű főútként az amúgy egészen Beregsurányig vezető 37-es főút része lett, míg a Debrecentől északra eső szakasz szintén másodrendű főútként a Berettyóújfalutól Záhonyig vezető 36-os főút része lett.[1] Az akkori nyomvonal lényegében csak annyiban tért el a maitól, hogy az még áthaladt az útjába eső települések többségén, míg a jelenlegi több helyen hosszabb-rövidebb elkerülő szakaszokat is tartalmaz. Ilyen helyeken a régi, elkerült nyomvonal-szakaszok többnyire négy számjegyű mellékúti besorolást kaptak vagy önkormányzati utakká alakították őket.
A második világháború idején, az első és második bécsi döntések utáni időszakban szükségessé vált a korabeli 4-es főút meghosszabbítása az igen jelentős kiterjedésű visszacsatolt, partiumi és erdélyi területeken: azokban az években a Berettyóújfalutól Nagyvárad-Bánffyhunyad-Kolozsvár-Dés-Szeretfalva-Szászrégen-Maroshévíz-Csíkszereda-Sepsiszentgyörgy-Kökös felé továbbvezető útvonal is ezt az útszámozást viselte.
Egy dátum nélküli, feltehetőleg 1950 körül (de még Nagy-Budapest megalakítása előtt) készült közúthálózati térkép már gyakorlatilag a teljes mai hosszában elsőrendű főútként tünteti fel, s a maival egyező útszámozással.[2]
2015. január 1-jétől a korábbi 4-es út (ma M4-es autóút) Liszt Ferenc repülőtér és Üllő közti gyorsforgalmi szakasza (21 km – 29 km) díjköteles, országos vagy Pest vármegyei e-matricával vehető igénybe. A Vecsés-nyugat és Liszt Ferenc repülőtér közti 1 kilométeres gyorsforgalmi szakasz ingyenes.[3]
_Otszogletu_zold_tabla.svg)
