Demecser
Demecser város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban. FekvéseA vármegye középső részén, a Rétközben fekszik, a Lónyai-főcsatorna mellett. Központjától különálló településrésze Borzsova, néhány kilométerre délre. Közel azonos távolságra helyezkedik el a vármegyeszékhely Nyíregyházától és a térség másik nagyobb városától, Kisvárdától. A térség más, fontosabb települései közül Kék 4, Gégény 3, Dombrád 11, Berkesz 5, Székely pedig 6,5 kilométerre található. A közvetlen szomszédai: észak felől Dombrád, északkelet felől Gégény, kelet-délkelet felől Berkesz, délkelet felől Ramocsaháza, dél felől Székely, délnyugat felől Nyírbogdány, nyugat felől Kék, észak-északnyugat felől pedig Újdombrád. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugati irányból még Besztereccel is. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3827-es út, ezen érhető el Nyírbogdány és Dombrád felől is. Székellyel és a 4-es főúttal a 3831-es, Berkesszel pedig a 3833-as út köti össze. Szintén a 3831-es út tárja fel Borzsova településrészt is, míg a helység északi részében elterülő tanyavilágot a 38 138-as számú mellékút szolgálja ki. Határszélét délen egy-egy rövid szakaszon érinti maga a 4-es főút és a 4114-es út is. Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon; Demecser vasútállomás a belterület délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3827-es útból kiágazó 38 318-as számú mellékút (Vasút utca) biztosítja. TörténeteDemecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve. A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-korban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik. Károly Róbert király idejében a település földesura Magyar Pál volt. Demecser a 15. században már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család volt birtokosa. A 18. század végén és a 19. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokosai. A 20. század elején is több család osztozott rajta: ekkor birtokosai Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignác voltak. A két tűz (a magyar Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt. Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg. A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóc-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek. KözéletePolgármesterei
A településen 2003. október 19-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.[13] A néhai polgármestert két választáson is támogató, aktuálisan ellenzékben politizáló párt (a Fidesz) az özvegyet indította, de ő alulmaradt a kormánypártok által támogatott, egyetlen ellenfelével szemben.[14] A következő napokban Fideszes oldalról megóvták a választást, mert a helyi választási bizottság több pontban is elmarasztalta a győztes jelöltet.[15] Később viszont Fákyné, az őt és családját ért állítólagos súlyos fenyegetésekre hivatkozva visszalépett a jelöltségtől,[16] így a november 16-án lezajlott, megismételt választáson egyedül Kiss indult.[7] 2016. július 31-én ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Demecseren, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[11] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,7%, református 23,5%, görögkatolikus 9,2%, felekezeten kívüli 4% (22,2% nem válaszolt).[19] 2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1%-0,1% németnek, románnak és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt római katolikus, 20% református, 7,3% görög katolikus, 4,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 6,1% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[20] Nevezetességei
Ismert személyek
Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia