Az Árpád-kori falvak szerkezetét, így Császlóét is alapvetően meghatározta természeti környezete. Általában állóvíz vagy vízfolyás közelében, de árvízmentes magaslaton létesültek.
Megközelítése
A település központján áthalad, nagyjából nyugat-keleti irányban a CsegöldötGacsállyal összekötő 4128-as út, közúton ezen érhető el a két végponti település felől. Elhalad a közigazgatási területén, az előbbitől délre a Csegöldtől Rozsályig vezető 4146-os út is, de az a belterületét elkerüli. A két utat a 41 136-os számú mellékút köti össze.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben Mátészalkán keresztül közelíthető meg, ahonnan Csengersimáig érdemes elmenni a 49-es főúton, majd onnan Csegöldig a 4127-es, utána pedig a 4128-as úton lehet eljutni a településre.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal érinti, átszelve a közigazgatási területének északi részét. Megállási pontja azonban ott nincs a vasútnak, a legközelebbi megállóhely a Gacsályon található Gacsály megállóhely, jó két kilométerre északkeletre.
Története
Nevének jelentése
A szó első fele chash = kas-kosár-karám perzsa eredetű honfoglalás előtti magyar szó, a szó második fele a lou= ló szintén magyar szó, melyet még a népnyelvben a mai napig megőriztünk lu=ló szavunkban. A lókosár, lókarám ez a honfoglalás korában telelőkarám volt. Itt védelmezték a harci lovakat őseink. Az állatokat őrző, óvó helyek lakott helyek voltak. A mai falu neve honfoglalás kori, azóta magyarok által lakott település.
Középkor
A település és környéke ősidők óta lakott hely, környékén egy földvár maradványai láthatók.
Ásatási leletek alapján a településen lévő monostor már az 1241-es tatárjárás előtt állt, a Káta nemzetség építtette, az 1150-es évek környékén épülhetett a bencés monostor.[3]
A falu neve először II. András király egyik adománylevelében(1231) szerepel Chaslou néven, aztán
1235-ben Chazlo, majd Chazlomonostora formában, 1447-ben pedig Chaslo alakban bukkan fel az okiratokban.
1378-ban a Csarnavoday családé, 1447-ben a Vetési családot iktatták birtokába.
1449-ben a Csarnavodayak révén birtokot kaptak itt Szepessy Péter és István.
Újkor
Az 1520-as évekbenNádasdy Mátyás nemesi kúriája állhatott a ma is élő, mintegy 450 évesnek tartott somfa környékén.
A 16. században a Szenyesyek szerezték meg: Szenyesy Lukácsé és Szenyesy István fiaié 1552-ben.
A 17. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka.
Egy 1675-ös összeíráson Császlóban, mely akkor Serédy Benedek birtok, nemesi kúriát, szőlőbirtokot, malmot jegyeztek fel.
A faluból származik a nagykárolyiboszorkányperben1745-ben boszorkányság vádjával – 18 tanú vallomása alapján – megégetett Rekettye Pila és Varga Anna.
1761-ben a településen tartották a vármegyegyűlést.
A 20. század elején báró Vécsey Aurél
nak volt itt nagyobb birtoka.
A község háborús hősei:
1914-1918: Badar Bálint, Csernyi Andor, Kiss Sándor, Porkoláb András, Simon Zoltán, Tóth Bálint és Pintye Miklós.
1941-1945: Horváth József, Keresztesi Tibor, Kiss Gábor, Kiss Gyula, Makai Lajos, Mester Bálint, Nagy Endre, Nagy Pál, Nyíri Pál, Pesti Gyula, Sinka András, Szilágyi Pál, Tarr Imre, Törő István, Kanyó László.
A településen 2004. február 1-jén időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] az előző polgármester halála miatt.[21] 2017. október 8-án ismét időközi polgármester-választás zajlott Császlón,[16] ugyanilyen okból.[22]
A 2019–2024 közti választási ciklusban kétszer is időközi választást kellett tartani Császlón: 2020. október 11-én azért, mert a képviselő-testület július 21-én feloszlatta magát,[23] 2022. július 3-án pedig azért, mert az addigi faluvezető 2021. augusztus 17-én lemondott.[24]
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[25]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,3% németnek, 2,1% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,1%, református 58,8%, görögkatolikus 17,4%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 1,8% (3,8% nem válaszolt).[26]
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 17,7% cigánynak, 0,9% románnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,1% volt római katolikus, 37,3% református, 18,7% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 3,4% felekezeten kívüli (27,2% nem válaszolt).[27]
A református templom előtti gesztenyefát1898-ban ültették Erzsébet királyné emlékére. Ez a fa villám sújtotta állapotban van.
A késő barokk stílusú templom körüli kertben szép régi sírkövek láthatók.
További érdekesség, hogy a Rátz-kertben áll Európa valószínűleg legidősebb élő somfája. A kb. 450 éves növény törzsének átmérője 1,5 m, magassága 7 méter.
2009 márciusában Császló határában bronzkori kincslelet került elő.
Híres szülöttei
Rátz Péter (Császló, 1879. október 27.- Nagypeleske, 1945. augusztus 28.) magyar festő, a Nagybányai művésztelep jeles képviselője.
Dr. Jármy István (Császló, 1879. május 5. - 1941. június 18.) ügyvéd, Nagymagyarország utolsó parlamentjének országgyűlési képviselője.
Dr. Jármy Béla (Császló, 1881. május 25. - Sátoraljaújhely, 1961. február 3.) ügyvéd, 1908 - ban Szatmár vármegye főügyésze, 1920 -1922 - ig Szabolcs vármegye főispánja.
Filep György (Császló, 1932. május 29. - Debrecen, 2003. április 21.) - Kémia-fizika szakos tanár, műszeres analitikus, talajvegyész
Filep László (Császló, 1941. december 6. - Nyíregyháza, 2004. november 19.) - főiskolai tanár, matematikatörténész
