A közvetlen szomszédos települések: észak felől Pap, északkelet felől Lövőpetri, délkelet felől Gemzse, délnyugat felől Gyulaháza, északnyugat felől pedig Anarcs. A legközelebbi város Kisvárda, 9 kilométerre északnyugatra.
Megközelítése
A Kisvárdát Vásárosnaménnyal összekötő 4108-as út mentén fekszik, ezen érhető el mindkét végponti város felől. Vasútvonal nem érinti.
Története
A község nevét először 1217-ben említik. Birtokosa volt a Bákai, a Zakai és a Senyey család is. Régen kisnemesi település volt, mely a XI. században már két részre, Kis- és Nagybákára oszlott, ez a különállás egészen 1912-ig fennmaradt.
A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül, nagy fölénnyel meg is nyerte azt.[10]
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 9,1%, református 69,1%, görögkatolikus 8,6%, felekezeten kívüli 1,1% (10,8% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 85,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% ukránnak, 0,3% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 8,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,5% volt római katolikus, 55,4% református, 7,8% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,4% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Egy több, mint 500 éves hársfa, amely nyolc és fél méteres törzskörméretével a második legnagyobb Magyarországon.[16]
Műemléki védelem alatt álló református fa harangláb[17]
.jpg)
