Szomszédai a határ magyar oldalán: észak felől Nagyhódos, kelet felől Garbolc, délnyugat felől Zajta, nyugat felől pedig Rozsály. Délkeleti és déli irányból a romániai Szárazberekhez(Bercu) és Kispeleskéhez(Pelișor) tartozó területek határolják.
A vármegye nagyobb városai közül a megyeszékhely Nyíregyháza 110, Vásárosnamény 56, Mátészalka 49, Csenger pedig mintegy 20 kilométerre fekszik Méhtelektől. A környék fontosabb települései közül Kölcse 20, Csaholc 14, Túrricse 10, Tisztaberek 7 kilométer távolságra található; a legközelebbi szomszédja a mindössze 3 kilométerre fekvő Garbolc.
A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt.
Területén 1972-73-ban értékes, a Körös-kultúrához tartozó Európában egyedülálló kőkori leletek kerültek napvilágra, s tették ismertté Méhtelek nevét.
Méhtelek nevét az oklevelek 1344-ben említik először, nevét ekkor Melteluk, Meltelek (Mélytelek) -nek írták.
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (17,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 57,9%, görögkatolikus 6%, felekezeten kívüli 1,7% (20,1% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 68,8% református, 4,8% görög katolikus, 3,8% egyéb keresztény, 4,5% felekezeten kívüli (15,4% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
Református templom – Feltehetően a XV. században épült. 1653 körül átépítették, 1777-ben renoválták. Az eredetileg egyhajós, támpilléres szentélyűgótikus templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. 1929-ben teljesen átalakították, kétszeresére bővítették és északi homlokzata elé – ez eredetileg oldalhomlokzat volt – új, neogótikus tornyot építettek ez alá helyezve a főbejáratot. A templom belső terében jelenleg sík, vakolt mennyezet, a bejárattal szemben a szószék, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fa karzat található.[18]
19. század-i lakóház – A jellegzetes, népi építészet stílusát magán viselő középparaszti, vályogból készült, oldaltornácos épület a Rákóczi u. 27. sz. alatt található.
↑Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) p. 292. ISBN 963-05-3683-8; Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) p. 735. ISBN 963-00-1460-2.
