Ocskó

Ocskó (Očkov)
Fejedelmi urnasír lelőhelye
Ocskó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágújhelyi
Rang	község
Első írásos említés	1321
Polgármester	Miroslav Beňovič
Irányítószám	916 22
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	NM
Népesség
Teljes népesség	472 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	166 m
Terület	4,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″48.65, 17.763889Koordináták: é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 17° 45′ 50″48.65, 17.763889
Ocskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ocskó témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ocskó (szlovákul Očkov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

Vágújhelytől 13 km-re délnyugatra található.

Története

A mai község területén a bronzkorban az úněticei kultúra települése terült el. A késő bronzkorból a velaticei kultúra sírjait tárták itt fel. Számos urna került elő a római-barbár korszakból is, majd a 10-11. században szláv település állhatott ezen a helyen.

A mai települést 1321-ben említik először "Wchkou" alakban. Az Ocskay család ősi birtoka. 1709-ben császári csapatok pusztították el. A 18. században a csejtei uradalom része. 1715-ben szőlőhegye és 14 adózó háztartása volt. 1753-ban 24 család lakta. 1787-ben 36 házában 283 lakos élt. 1828-ban 54 ház állt a faluban 372 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "OCSKO. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Ocskay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Podolához közel, mellynek filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, piatzozása Verbón, Csejtán, és Újhelyben."[2]

Fényes Elek szerint "Ocsko, tót falu, Nyitra vmegyében, Dudvágh mellett; Verbóhoz 3/4 órányira. 354 kath., 4 evang., 24 zsidó lak., s igen jó határral. F. u. az Ocskay család. Ut. p. Galgócz."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 356, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 432 lakosából 429 szlovák volt.

2011-ben 463 lakosából 437 szlovák.

Neves személyek

• Itt született 1680 körül Ocskay László kuruc brigadéros.
• Itt született 1774-ben Ocskay Ferenc császári és királyi kamarás, birtokos, műgyűjtő, főrend.
• Itt született 1814-ben Ocskay Rudolf főispán, a "Vágvölgy nábobja".
• Itt született 1821-ben Ocskay Alajos birtokos.
• Itt született 1850-ben Ocskay Gusztáv magyar királyi államvasuti főellenőr.

Nevezetességei

• Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1860 és 1881 között épült neoklasszicista stílusban.
• A Mária-oszlop 1749-ben készült.
• Az Ocskay család nemesi kúriája 1770 körül épült barokk stílusban, 1830 körül bővítették. Ma régészeti kiállítás látható benne.
• A falu felett mintegy 250 késő bronzkori sírt tártak fel.
• A község határában fogták el 1710. január 1-jén az árulással vádolt Ocskay László kuruc brigadérost. Elfogatásának színhelyén családja emlékoszlopot emeltetett.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Források

• Sándorfi Nándor 1895: Középkori sírleletről Ocskón, Nyitramegyében. Archaeologiai Értesítő XV/3, 256-259.
• Kolník, T. 1956: Popolnicové pohrebisko z mladšej doby rímskej a počiatku doby sťahovania národov v Očkove pri Piešťanoch. Slovenská archeológia IV/2, 233-306.

Külső hivatkozások

• Községinfó
• Ocskó Szlovákia térképén
• Skonline.sk
• Tourist-channel.sk