hu Nagyvend%C3%A9g

	Nagyvendég (Veľké Hoste)
	; Nagyvendég zászlaja
	; Nagyvendég zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1329
Polgármester	Pavel Igaz
Irányítószám	956 40
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	554 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	239 m
Terület	8,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″48.679200°N 18.158300°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 09′ 30″48.679200°N 18.158300°E
	Nagyvendég weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvendég témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyvendég (szlovákul Veľké Hoste) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak bal partján fekszik.

Története

A mai község területén már az újkőkorszakban emberi település volt. A régészeti letekek szerint a lengyeli kultúra, majd a bronzkorban a hallstatti kultúra népe lakott itt. A terület a római korban is lakott volt, majd a 7.-9. század közötti időből korai szláv település temetője került itt elő.

A mai falu valószínűleg a 11. században keletkezett, írott forrás azonban csak 1329-ben "Wendegy" néven említi először. 1390-ben már Nogwendegy alakban említik. Kezdetben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 16. századtól a nagytapolcsányi, majd a 17. századtól a tavarnoki uradalom része volt. 1570-ben 5 és fél elhagyott jobbágytelek, 3 zsellér és 6 új adózó porta található a településen. 1715-ben 12 adózó háztartása létezett. 1778-ban 2 malom, 30 jobbágy és 11 zsellér háztartás állt a községben. 1828-ban 40 házában 274 lakos élt. Lakói földművesek, napszámosok voltak.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Vendég. Két tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék; N. Vendég Kis Vendégnek filiája; határbéli földgyeik hasonlók Zlatnikéhoz."^[2]

Fényes Elek szerint "Kis- és Nagy-Vendég, (Hosztye Male, Velke), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a trencséni országutban, Trencsén vmegye szélén, az első 258 kath., 8 zsidó lak., s kath. paroch. templommal; a második 272 kath., 8 zsidó lak. Erdejük derék, de földeik soványak; legelőjük jó. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 580 lakosából 578 szlovák volt.

2011-ben 574 lakosából 559 szlovák.

Nevezetességei

A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1920-ban épült.

Híres emberek

Itt született 1654. november 29-én Dubovszki János matematikus, pedagógus.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Nagyvendég