hu Nyitran%C3%A1das

	Nyitranádas (Nedašovce)
	; Nyitranádas zászlaja
	; Nyitranádas zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1232
Polgármester	Elena Magdolenová
Irányítószám	956 35
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	435 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	62 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	202 m
Terület	6,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″48.666667°N 18.312500°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″48.666667°N 18.312500°E
	Nyitranádas weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitranádas témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nyitranádas (1898-ig Nedasócz, szlovákul Nedašovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 7 km-re délkeletre fekszik.

Története

1232-ben „Nadas” néven említik először. A nyitrai váruradalom része volt. 1715-ben 20 adózó háztartása létezett. 1720-ban szőlőskertje és 14 háztartása volt. 1753-tól a nagyszombati jezsuiták faluja. Ezután a nyitrai káptalan és a budapesti szeminárium birtokában állt. 1787-ben 35 házában 208 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEDASÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Posonyi Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középtermékenységű, fája is van mind a’ két féle, gyantát is készítenek, gyűmöltse elég, szőleje termékeny, réttye, legelője jó, piatzozása Bánon.”^[2]

1828-ban 36 házában 252-en laktak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nedasócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Vizócsán fiókja: 263 kath. 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Nedasócz, Trencsénmegyével határos tót község, Nagy-Bélicztől északra, 351 r. kath. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bélicz. A község határában márványbánya van, mely Káhn Károly tulajdonát képezi. A községet 1232-ben »Nádas« név alatt, mint nyitrai várbirtokot említik.”^[4]

1920-ig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 429, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 460 lakosából 457 szlovák volt.

2011-ben 427 lakosából 414 szlovák volt.

Nevezetességei

1868-ban épített kápolnájának hajórésze 2023-ban a felújítás során összedőlt.^[5]

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. február 20.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2024. február 20.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]