hu Terb%C3%B3k

	Terbók (Trebichava)
	; Terbók zászlaja
	; Terbók zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Báni
Rang	község
Első írásos említés	1396
Polgármester	Alena Salajová
Irányítószám	956 53
Körzethívószám	038
Forgalmi rendszám	BN
	Népesség
Teljes népesség	41 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	334 m
Terület	11,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°E
	Terbók weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Terbók témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terbók (1899-ig Trebichava, szlovákul Trebichava) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

Bántól 15 km-re északra fekszik.

Története

A települést a német jog alapján alapították a 14. század végén. Első írásos említése 1396-ban „Trebichava” alakban történt. 1479-ben „Therbok”, 1481-ben „Trebychawa”, 1598-ban „Trebichawa” néven említik. Előbb a beckói, majd a zayugróci uradalom része volt. Területén uradalmi major és kőbánya működött. 1598-ban malom és 13 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 35 házában 64 családban 340 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TREBISOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Záy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.”^[2]

1828-ban 35 háza és 461 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyümölcstermesztéssel, később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trebichova, tót falu, Trencsén, most F. Nyitra vmegyében, a zay-ugróczi uradalomban: 118 kath., 230 evang., 6 zsidó lak.”^[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

A háború után lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.

Népessége

1910-ben 530-an lakták, ebből 520 szlovák, 2-2 német és magyar, valamint 6 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 573 lakosa volt.

1930-ban 500 lakosa volt.

1970-ben 270 lakosa volt.

1980-ban 157 lakosa volt.

1991-ben 79 lakosa volt.

2001-ben 44 lakosából 43 szlovák és 1 cseh volt.

2011-ben 43 lakosa volt, mindegyik szlovák.

Nevezetességei

Klasszicista harangláb a 19. század elejéről.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]