hu Mer%C5%91ce

	Merőce (Merašice)
	; Merőce zászlaja
	; Merőce zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Galgóci
Rang	község
Első írásos említés	1390
Polgármester	Stanislav Michal
Irányítószám	920 61
Körzethívószám	033
Forgalmi rendszám	HC
	Népesség
Teljes népesség	426 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	172 m
Terület	4,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 17° 56′ 40″48.463889°N 17.944444°E
	Merőce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Merőce témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése

Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén.

Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek."^[2]

Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény."^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. 1909-1956 között Káp tartozott hozzá.

Népessége

1880-ban Alsómerőce 124 lakosából 2 magyar, 18 német és 98 szlovák anyanyelvű, ebből 100 római katolikus, 20 izraelita és 4 evangélikus vallású, Felsőmerőce 94 lakosából 22 német, 69 szlovák anyanyelvű, ebből 90 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.

1890-ben 248 lakosából 2 magyar és 199 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 313 lakosából 2 magyar és 262 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 585 lakosából 41 magyar és 502 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 609 lakosából 7 magyar és 558 csehszlovák volt.

1930-ban 669 lakosából 5 magyar, 8 német, 19 zsidó, 635 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 644 római katolikus, 20 izraelita és 5 evangélikus vallású volt.

1970-ben 475 lakosából 471 szlovák volt.

1980-ban 404 lakosából 401 szlovák volt.

1991-ben 367 lakosából 366 szlovák és 1 egyéb nemzetiségű volt.

2001-ben 386 lakosából 1 magyar és 383 szlovák volt.

2011-ben 424 lakosából 1-1 magyar, lengyel és cseh, 414 szlovák és 7 ismeretlen nemzetiségű, ebből 373 római katolikus, 10 evangélikus, 26 ismeretlen vallású és 14 nem vallásos volt.