Jánosújfalu

Koordináták: é. sz. 48,5613°, k. h. 18,3198°48.5613, 18.3198

Jánosújfalu (1899-ig Janófalu, szlovákul Janova Ves) Nagykolos településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.

Fekvése

Simonytól 8 km-re délre fekszik.

Története

1430-ban említik először. 1460-ban Kisújfalu, 1601-ben Jánosfalva néven említik. Lakói földművesek, fuvarozók, faárukészítők, seprűgyártók voltak.

Vályi András szerint "JANOFALVA. Janovavesz. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zsámbokréthez 1 mértföldnyire, Tőkés Újfalunak filiája, földgyei középszerűek, javai hasonlók Tőkés Újfaluval."[1]

Fényes Elek szerint "Janofalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Bars vmegye szélén: 337 kath., 36 zsidó lak. F. u. a Bosányi örökösök. Ut. p. Privigye."[2]

A birtokot 1870-ben vásárolta meg a Langhammer családtól Haupt-Stummer Lipót. A községben ő kezdte meg a kőfejtést, saját fűrésztelepe volt, amelyről kisvasút szállította a fát Nagytapolcsányba. A virágzó Stummer-gazdaság évtizedekig több száz embernek adott munkát, Auguszta bárónőnek köszönhetően pedig a faluban 1902-ben óvoda létesült. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 361, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Nagykolosnak 945 lakosából 939 szlovák volt.

Nevezetességei

• Kastélyát 1906-ban Stummer báró építtette, 1967-óta szanatórium működik benne. A kastélyban 3–7 éves asztmás és légcsőhurutos gyermekeket gyógyítanak.

Jegyzetek

1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

• Az Új Szó cikke a jánosújfalui kastélyról^[halott link]