hu Sz%C3%A9pr%C3%A9t

	Széprét (Krásna Lúka)
	; Széprét zászlaja
	; Széprét zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1329
Polgármester	Štefan Bujňák
Irányítószám	082 73
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	655 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	70 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	555 m
Terület	10,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″49.193500°N 20.824600°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 37″, k. h. 20° 49′ 29″49.193500°N 20.824600°E
	Széprét weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Széprét témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Széprét (1899-ig Schönviz, szlovákul: Krásna Lúka, németül: Schönwies) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 40 km-re, Kisszebentől 24 km-re északnyugatra, a Tarca és a Poprád között található.

Története

A falu a német jog alapján keletkezett a 13. század második felében, amikor szepesi szászokkal telepítették be. 1329-ben „Sonwyz” alakban említik először, de már 1295-ben állt temploma, melyet Szent Márton tiszteletére szenteltek. 1331-ben említik Henrik nevű papját is. Tarca uradalmához tartozott. A 16. század második felében, egy 1570-es feljegyzés szerint a lakosság többsége német volt. Ekkor terjedt el a protestáns hit és a templom is a protestánsok kezére került. 1600-ban 24 ház állt a településen. A 17. század második felében a templom birtokosai ismét katolikusok voltak. Ekkor a harcok és járványok hatására a falu népessége is visszaesett. A 18. század közepén a község is visszatért a régi hitre. 1787-ben 59 háza volt 397 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEMVICZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Horváth Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Palocsához 3/4 mértföldnyire; határja középszerű, fája, réttye, legelője elég van.”^[2]

1823-ban a falu temploma Daróc filiája volt. 1828-ban 60 házát 474-en lakták. Lakói állattenyésztéssel, földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak, később Poprád, Kassa és Héthárs üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Schönwies, tót falu, Sáros vmegyében, a Fekete hegy alatt, Berzeviczéhez északra 1 mfd. 455 kath., 12 zsidó lak. F. u. b. Palocsai Horváth.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Lakói ma a földművelés mellett főként Poprád és Kassa üzemeiben dolgoznak. A német lakosság száma az 1920-as, 1930-as években esett vissza jelentősen, a második világháború után pedig maradékukat is kitelepítették.

Népessége

1910-ben 461, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 718 lakosából 713 szlovák volt.

2011-ben 727 lakosából 714 szlovák volt.

Nevezetességei

Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1295-ben épült kora gótikus stílusban. A 15. században átépítették, 1722-ben barokkizálták, utoljára 1854 és 1857 között építették át. Főoltára 1672 és 1674 között Lőcsei Pál mester műhelyében készült. Madonna szobra 1490 körül készült, ma a turócszentmártoni Szlovák Nemzeti Múzeumban látható. Szent Jakab és Szent János apostol szobrai 1510 körül készültek. Szent Péter és Pál apostolok faszobrai 17. századiak.
Határában 1755 körül épített Szent Vendel-kápolna áll.