hu Olys%C3%B3

	Olysó (Oľšov)
	; Olysó zászlaja
	; Olysó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1309
Polgármester	Pavol Hovančík
Irányítószám	082 76
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	383 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	458 m
Terület	10,17 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″49.180556°N 20.879167°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 50″, k. h. 20° 52′ 45″49.180556°N 20.879167°E
	Olysó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Olysó témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Olysó (szlovákul: Oľšov) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 37 km-re, Kisszebentől 21 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A falu a 13. század második felében keletkezett a tarcai uradalom területén. Első említése 1309-ból való, amikor Rikolf fia Henrik a birtokot a Michal családnak adja el. 1309-ben „Olsowa”, 1329-ben „Vlsua”, 1336-ban „Olschwicha” néven említik az írott források. 1337-ben Rikolf vazallusa, Roh Jakab vásárolja meg. Ezt követően is sűrűn váltják egymást birtokosai, de a lakosság száma egyre csökkent. A 16. században tulajdonosai ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban még csak 20, 1787-ben már 30 háza volt 282 lakossal. A Berzeviczy, majd a 18. századtól a Tahy család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OLYSO. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy, és több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Darócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgyének fele termékeny, legelője, réttye, erdeje elég van.”^[2]

1828-ban 42 házában 327-en laktak. Lakói földművelők, pásztorok, vasmunkások voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Olysó, tót falu, Sáros vgyében, Tarcza mellett, s ennek fil., 280 kath., 1 evang., 20 zsidó lak. Ut. p. Eperjes.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 160, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 417 lakosából 411 szlovák volt.

2011-ben 389 lakosából 386 szlovák.

Nevezetességei

Új templomát 2001-ben szentelték fel.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]