hu Csendespatak

	Csendespatak (Tichý Potok)
	; Csendespatak zászlaja
	; Csendespatak zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Polgármester	Ľubica Zdravecká
Irányítószám	082 74 (pošta Brezovica)
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	327 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	527 m
Terület	8,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 48″, k. h. 20° 47′ 07″49.146667°N 20.785278°E
	Csendespatak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csendespatak témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Csendespatak (1899-ig Stelbach, szlovákul: Tichý Potok, korábban Štelbach, németül: Stellbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 42 km-re, Kisszebentől 25 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a német stihl (csendes) és bach (patak) szavakból származik. A magyar és a szlovák név is ennek tükörfordítása.

Története

A falu temploma már a 14. században állt. 1427-ben „Stelbach” néven említik először, mint a Berzeviczy és Tarcsay család tarcsai uradalmának faluját, ekkor 8 portája volt. A 15. században a községbe román pásztorokat telepítettek, akik az ortodox vallást is magukkal hozták. Mellettük szintén keleti vallású ruszinok is éltek. A 16. században Csendespatak a közepes nagyságú falvak közé számított, már ekkor működött iskola is a faluban. A település 1682-ben leégett. 1787-ben 58 házát 409-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STELBACH. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Berzeviczy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Tarcza vize mellett, Berzeviczéhez közel, mellynek filiája; határja meglehetős, fája, réttye, legelője van, piatza sints meszsze.”^[2]

1828-ban 81 háza volt 600 lakossal. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1844-ben árvíz pusztította a falut.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Stelbach, orosz falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez nyugotra 3/4 mfd. 17 r., 558 g. kath., 30 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Földe kevés és sovány, de erdeje, szénája elég. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.”^[3]

1908-ban is árvíz sújtotta. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

1922-ben és 1956-ban ismét árvizek pusztítottak a faluban.

Népessége

1910-ben 612, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 393 lakosából 332 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 348 lakosából 261 szlovák és 58 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban. 1696-ban újjáépítették, 1862-ben bővíttették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Csendespatak