hu Als%C3%B3szal%C3%B3k

	Alsószalók (Nižný Slavkov)
	; Alsószalók zászlaja
	; Alsószalók zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Polgármester	Jozef Kamenický
Irányítószám	082 75
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	868 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	516 m
Terület	23,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′49.100000°N 20.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 06′, k. h. 20° 51′49.100000°N 20.850000°E
	Alsószalók weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószalók témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Alsószalók (szlovákul: Nižný Slavkov, németül: Unter-Schlauch) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 42 km-re északnyugatra, Kisszebentől 26 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján fekszik.

Története

Szalókot 1214-ben említik először, ekkor 12 háza volt és már állt a Szent Anna kápolna. Neve a török Szalók személynévből származik. IV. Béla király a tatárjárás után németeket telepített ide. 1288-ban Tarca uradalmához tartozott. 1289-ben „Zolouk” a neve. Alsószalók néven 1316-ban szerepel először. 1321-ben „Solovk”, 1322-ben „Slauk” néven emíltik, ekkor hetivásár tartására kapott jogot. 1352-ben határában egy, a 12. században már állt erődítményt említenek. 1427-ben 50 portája volt, fele a Semsey család birtokában állt. 1479-től a szepesi káptalanhoz tartozott. A 16. századtól a Bornemissza és Segney családoknak volt itt birtoka. 1722-ben és 1726-ban a falu leégett. 1787-ben 125 házában 891 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Szalók. Két falu Sáros Várm. Alsó Szalóknak földes Urai Semsey Uraság, és a’ Szepesi Káptalan; ennek Ispotállya is van: Felső Szalóknak pedig, melly Szepes Vármegyében vagyon, földes Ura Horvát Úr, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Farkasvőlgyén, Szepes Várm. szélénél; határbéli földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van.”^[2]

1828-ban 152 háza volt 1138 lakossal, akik főként állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-Szalók, (Nizni Slawkov), tót falu, Sáros vmegyében, Berzeviczéhez délre 1 órányira, 1114 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizimalom. Sok erdő. F. u. a szepesi káptalan, Semsey smt.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 771 lakosából 736 szlovák volt.

2011-ben 819 lakosából 624 szlovák és 156 cigány.

Nevezetességei

Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 13. századi kora gótikus eredetű, később átalakították. Gótikus és barokk oltárai vannak.
A Szent Anna kápolna 1214-ből származik, később barokk stílusban átépítették.
A Szent Család és Szent János apostol útikápolnák építési ideje nem ismert.
Értékes műemléke a Fekete-mocsár völgyében álló Öreg malom.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]