hu J%C3%A1k%C3%B3r%C3%A9sze

	Jákórésze (Jakovany)
	; Jákórésze zászlaja
	; Jákórésze zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1314
Polgármester	Ľubor Seman
Irányítószám	083 01
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	350 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	507 m
Terület	4,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 09′ 14″, k. h. 21° 04′ 16″49.153889°N 21.071111°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 14″, k. h. 21° 04′ 16″49.153889°N 21.071111°E
	Jákórésze weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jákórésze témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jákórésze (1899-ig Jakoris, szlovákul: Jakovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Fekvése

Eperjestől 22 km-re északnyugatra, Kisszebentől 6 km-re északra fekszik.

Története

1314-ben „Jakoresse” néven említik először. Neve a szlovák rez (= irtás) főnévből származik. 1427-ben 18 portája adózott. Sáros várának uradalmához tartozott, majd a 16. századtól a Péchy család birtoka volt. 1787-ben 28 házában 177 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKORICS. Jakovjani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szebenhez nem meszsze, Pécsújfalunak filiája, földgye termékeny, fája elég, réttyei, legelője jó.”^[2]

1828-ban 35 háza és 281 lakosa volt, akik földműveléssel, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakoris, (Jakowjani), orosz falu, Sáros vmegyében, Szebenhez északra egy órányira: 47 r., 254 gör. kath. lak. Földje hegyes, sováy; de erdeje, legelője elég. F. u. Péchy nemz.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 267, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 363 szlovák lakosa volt.

2011-ben 346 szlovák lakta.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1865-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 10.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 10.)

[1]

[2]

[3]