Slatina (Laktaši)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Slatina (egyértelműsítő lap)

Slatina
A fürdő bejárata
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Laktaši
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	183 fő (2013)[1]
Népsűrűség	70,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	19,59 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 18′44.833333333333, 17.3Koordináták: é. sz. 44° 50′, k. h. 17° 18′44.833333333333, 17.3
A Wikimédia Commons tartalmaz Slatina témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Slatina (szerbül: Слатина), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Slatina látképe

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délre, 147-324 méteres magasságban fekszik. A falu déli részét a Crni vrh hegyeinek erdővel benőtt északi lejtői képezik, melyből számos patak és patakocska (Bancevački, Ciganski, Duboki, Incevački, Grabovački, Kukavica, Lovaški, Pandurovački, Vukešnica, stb.) ered és amelyek a Turjanica bal oldali mellékvizébe, a Slatina-folyóba ömlenek. Északi határa a patakok és folyók szabdalta dombvidék, rétekkel, legelőkkel szántókkal és gyümölcsösökkel. Ma Slatina központjában gyógyvizű medencékkel ellátott fürdő található, amelyeket a fürdőn belül egy felújított, korszerűbb berendezésekkel felszerelt kórház is használ. Ugyanebben a komplexumban található a Park étterem.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	310	183
Bosnyák	0	0
Horvát	0	0
Jugoszláv	23	0
Egyéb	1	0
Összesen	334	183

Története

A melegvizű forrás a Slatina parkban

Az itteni melegvizű források gyógyító erejét már az ókori rómaiak jól ismerték. A hőforrás belsejében római korból származó érméket találtak, amelyek tanúskodnak erról , hogy a terület ősidők óta lakott volt.[4] A település középkori előzményére utal, hogy egy kezdetleges dísztésű kőtáblát találtak itt glagolita felirattal, melyből kitűnik, hogy egykor egy késő középkori sír kőtáblája volt.[5]

A Slatina szálloda az 1930-as években

A történelem során Slatina neve többször változott, ahogy egykor Ilidža Slatina és Banja Slatina néven is számon tartották. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 125 háztartása és 985 ortodox lakosa volt.[6] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 20 háztartást és 146 ortodox lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 32 háztartása és 176 lakosa volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején Lijevče Polje népe, beleértve Slatina lakosságát is, támogatta a 14. közép-boszniai csapásmérő dandár hadműveleteit Közép-Bosznia egész területén. Ez volt a Prnjavor felszabadításáért folytatott harc egyik periférikus hadszíntere is. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

Slatina gazdasága a turizmuson nyugszik. A településen a mintegy 50 szobás Slateks luxusszálloda épült. Itt működik még a Slateks textilipar cég, amely mintegy 200 dolgozót foglalkoztat.

Oktatás

Slatinában található a Holland iskola, amelyet az 1969-es földrengés után a hollandok építettek, és róluk nevezték el.

Kultúra

Minden évben, nyáron megrendezik a „Dani jagoda” (Epernapok) rendezvényt, amelyre több száz fiatal gyűlik össze, akik különböző népszerű szakágakban versenyeznek.

Nevezetességei

A fürdő épületei

A park részlete

• Slatina széles körben ismert műemléke a Stara crkva, egy régi templom, amely mindössze 3-4 km-re található a hely központjától. A templom fából készült és kis mérete miatt csak meghajolva lehet bemenni. A helyiek által terjesztett legenda szerint a templom az oszmán uralom alatt egyik napról a másikra, magától keletkezett. Hagyományosan minden karácsonykor és húsvétkor több száz vallásos és egyéb ember gyűlik össze itt.

• Banja Slatina központi forrására 1931-ben épült ki a gyógyfürdő. Az épület szépsége és egyedisége miatt állami védelem alatt álló műemlék. Slatinában reumatológiai, posztoperatív és poszttraumás betegek rehabilitációs kórháza működik, amely a kezelés és a rehabilitáció során a professzionális posztulátumok és a modern orvosi technológia alkalmazását ötvözi a termo-ásványvíz és gyógyiszap (peloid) természetes előnyeivel. A slatinai forrás termikus ásványvizét tulajdonságainak köszönhetően a komplett fizikoterápia és az orvosi rehabilitáció részeként, megfelelő hőmérsékletű fürdéssel (fürdőkben, medencékben), gyulladásos, degeneratív, ízületen kívüli reuma, sérülések és traumák utáni állapotok (műtétesen és nem operatívan kezelt), porckorongsérv-elváltozások, műtéti kezelések, funkcionális és a perifériás artériás erek szerves betegségei és más betegségek előrehaladása esetén használják. A víz hőmérséklete a forrásnál 42°C, melyet szabadeséssel vezetnek négy zárt medencébe, melyek beépített masszírozóval és 20 gyógykáddal is rendelkeznek.[9]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
3. Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
4. Slatina spa. spa-srpska.com . (Hozzáférés: 2025. február 8.)
5. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. február 8.)
6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
9. Stara crkva. gdeputovati.rs . (Hozzáférés: 2025. február 8.)

Források

Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Slatina (Laktaši) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Laktaši város hivatalos oldala
• A Spa Srpska weboldala