Devetina

Devetina
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Laktaši
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	154 fő (2013)[1]
Népsűrűség	11,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	13,49 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 51′ 21″, k. h. 17° 25′ 00″44.855833333333, 17.416666666667Koordináták: é. sz. 44° 51′ 21″, k. h. 17° 25′ 00″44.855833333333, 17.416666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Devetina témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Devetina (szerbül: Деветина), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 28 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délkeletre, 199-381 méteres magasságban fekszik. [3] Ljubatovcitól a Kremenjak domb (316 m tengerszint feletti magassággal), Crkvene (Drenjika) falutól pedig a Bair-fennsík (381 m tengerszint feletti magassággal) választja el, ahol vallási ünnepek alkalmával gyülekeztek a fiatalok. A Laktašihoz tartozó Aleksići, Boškovići, Miloševci, Drugovići és Ljubatovci, valamint a Prnjavor községhez tartozó Hrvaćani, Crkvena (Drenjik) és Skakavci falvakkal határos. A leghíresebb forrás a Vržina, amely a falu nagy részét ellátja ivóvízzel. A Vučijak és Rijeka vízfolyások ma is ismertek. Devetina két részre oszlik: az egyikben többségben az ukránok élnek, akiket még az osztrák-magyar kormány telepített oda, a másikban pedig egy roma népcsoport, a karavlák élnek. A két résznek nincs érintkezési pontja egymással.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[4]	Népesség 2013[4]
Szerb	297	45
Bosnyák	0	0
Horvát	18	9
Jugoszláv	11	1
Egyéb	153	99
Összesen	479	154

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom idején görög katolikus ukránok és római katolikus lengyelek telepedtek le a falu területén, ahol az ukránok egy része ma is él. Az első ukránok a 19. század végén (1895 körül) vándoroltak be Galíciából. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 180 háztartást, 568 görög katolikus és 482 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 207 háztartása és 1191 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A karavlák 1946. augusztus 15-én kezdtek betelepülni, a Lengyelországba visszaköltöző lengyelek helyére. Abban az évben sok lengyel család költözött vissza hazájába. Az akkori hatóságok az elhagyott házakat a karavláknak adták. Devetinára Visoko környékéről érkeztek először ezek a családok. A karavlák mivel nem voltak szakképzett gazdák, főként asztalosmunkákkal foglalkoztak. Fából készítettek árukat. A nők a közeli falvakba, a férfiak a távolabbi falvakba és a közeli városokba mentek lovas kocsikkal árusítani termékeiket. A kavarlák házai Lukići, Stankovići, Jovanovići, Đorđevići, Petrovići településrészeken találhatók, míg az ukránok házai az út mentén és többnyire a templom közelében épültek.[3] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

Devetina mai lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, illetve nagy része külföldön, nagyrészt Ausztriában dolgozik.[3]

Oktatás

Az első iskola Devetinán 1931-ben nyílt meg, és egészen a második világháború kezdetéig működött. Az iskola épületében 1972-től 1979-ig tartottak tanórákat, ma pedig alkalmi ifjúsági összejövetelekre szolgál (szociális központ). A gyerekek Hrvaćaniba járnak általános iskolába.[3]

Infrastruktúra

A falun mintegy nyolc kilométer hosszú út halad át, amelyből valamivel több, mint három kilométert 2000-ben aszfaltoztak. A falu 1972-ben kapott áramot, 2004-ben telefonkapcsolatot. A Krndija dombon (317 m tengerszint feletti magasságban) vannak a távközlési átjátszók. Kereskedelmi, vagy vendéglátó létesítmény nincs a településen.[3]

Nevezetességei

• A faluban kilenc sziklaképződmény található (nyolc a Cerik erdőben, a kilencedik a templom mögötti erdőben). Úgy tartják, hogy a falu nevét ezekről a szokatlan kőalakzatokról kapta. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek egy olyan templom maradványai lennének, amely a közhiedelem szerint több évszázaddal ezelőtt ott állt. Egy legenda kering a lakosság körében, hogy a falu kilenc hősről kapta a nevét, akik egyetlen fakanállal ettek azon a helyen, ahol a sziklák állnak. Egy másik, hasonló legenda szerint kilenc hős van a sziklák alatt eltemetve. A harmadik azt mondja, hogy a Crni vrh-i óriások kilenc követ dobtak el. A falu nevének legreálisabb magyarázata a kilenc magaslatból származik (domb), amelyek a környező falvakból is jól láthatók.[3]

• Devetinán 1902-ben lengyel-ukrán templom épült, melyet megosztottak egymás között. Amikor 1936-ban nézeteltérések támadtak, az ukránok új templomot építettek mellé. Ez a jelenlegi ukrán görögkatolikus Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom. A lengyelek távozásakor lebontott első lengyel-ukrán templom alapjai ma is láthatók.[3]

• Devetina a minden évben a nyári hónapokban megrendezésre kerülő ukrán kulturális rendezvényről, a Cservona Kalenáról ismert, amelyre az egykori Jugoszlávia számos pontjáról érkeznek ukránok és számos vendég.[3]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
3. Poreklo prezimena, selo Devetina (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. január 27.)
4. Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 200. o.
6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.

Források

Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.

További információk

• Laktaši város hivatalos oldala