Koljani

Koljani
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Laktaši
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	123 fő (2013)[1]
Népsűrűség	23,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	5,15 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 17° 26′ 43″44.894166666667, 17.445277777778Koordináták: é. sz. 44° 53′ 39″, k. h. 17° 26′ 43″44.894166666667, 17.445277777778
Sablon Wikidata Segítség

Koljani (szerbül: Кољани), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 33 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 18 km-re keletre, 147-230 méteres magasságban fekszik. A település központi részén 1989-ben épült 0,5 km hosszú aszfaltút halad át. A falu szeres típusú, Drugovići, Gumjera (Laktaši) és Hrvaćani Prosjek (Prnjavor község) falvakkal határos. Jelentősebb vízfolyások a Sobanjska, a Lukin potok, valamint a Bareljci és a Lužine. A terep nagyrészt dombos, kivéve a vízfolyások mentén. Koljani lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, kisebb része külföldön dolgozik. A gabonafélékből a kukorica, a búza, a zab, a rozs, a gyümölcsökből pedig a szilva, alma, körte, stb. terem. Jelentősebb falvai: Veselić, Kopren, Ostojić, Šironjić, valamint Ambarine.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[4]	Népesség 2013[4]
Szerb	201	123
Bosnyák	0	0
Horvát	2	0
Jugoszláv	1	0
Egyéb	1	0
Összesen	205	123

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 16 háztartása és 120 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 41 háztartást, 217 ortodox, 42 római katolikus, 5 görög katolikus és 2 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Oktatás

Az iskola 1959 és 1975 között működött. Azóta Drugovićiban járnak általános iskolába a diákok. Az egykori iskola épülete leromlott állapotban van.[3]

Infrastruktúra

A faluban vegyesbolt és kávézó található. Víz nincs, a telefon 1998-ban, villany 1969-ben lett bekötve. Az első élelmiszerbolt 1981-ben nyílt meg.[3]

Nevezetességei

Szent Gábriel arkangyal tiszteletére szentelt ortodox temploma 2008-ban épült.[3]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20311
3. Poreklo prezimena, selo Koljani (Laktaši). poreklo.rs . (Hozzáférés: 2025. február 7.)
4. Popis 2013 u BiH – Laktaši (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. január 15.)
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.

Források

Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.

További információk

• Laktaši város hivatalos oldala