Novi Perkovci

Novi Perkovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Diakovár
Jogállás	falu
Irányítószám	31417
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	180 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 10″, k. h. 18° 20′ 47″45.25280838, 18.34630594Koordináták: é. sz. 45° 15′ 10″, k. h. 18° 20′ 47″45.25280838, 18.34630594
Sablon Wikidata Segítség

Novi Perkovci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.

Fekvése

Diakovár központjától 7 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkság déli részén, Diakovár és Stari Perkovci között, a Breznica-patak partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. „Krčavine” nevű határrészén egy enyhe magaslaton, 2005-ben a neolitikum középső időszakának végéről származó Sopot kultúra leleteit (főként kerámiatöredékeket, kőszerszámokat, idolokat) találták meg.[2][3] A mai Novi Perkovci helyén a török uralom idején a Radinovci nevű település állt, melyet 1579-ben 14 portával említenek a török defterben. A török kiűzése után még 11 házat számláltak a településen, de ezután lakossága széttelepült a környező falvakba. 1715-ben a falu már lakatlan volt.

Novi Perkovci akkor keletkezett, amikor 1745-ben a katonai határőrvidék megszervezéskor az addig a diakovári püspökség uradalmához tartozó Perkovci katonai igazgatás alá, a bródi határőrezredhez került.[4] Ekkor lakosságának az a része, amely nem akart katonai szolgálatot vállalni a püspökség birtokában maradt területen, a régi Radinovci helyén új települést hozott létre. A Perkovci név a Petar (Péter) személynév becézett, „Perko” változatából származik.

Az első katonai felmérés térképén „Neu Perkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perkovcze (Nove)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perkovcze” néven 47 házzal, 262 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]

A településnek 1857-ben 307, 1910-ben 346 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 246 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
307	307	255	290	297	346	352	390	412	415	410	395	369	352	306	246

Nevezetességei

Remete Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben épült, a piskorevcei plébánia filiája.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Zorko Marković-Katarina Botić: O neolitičkoj keramici iz Novih Perkovaca kod Đakova.
3. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6423.
4. Odavno smo graničari stari. život i običaji graničarskih sela Đakovštine (horvát nyelven) (PDF). Diakovári Városi Múzeum, 2014. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
5. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...503. o.
6. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
7. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
8. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

• Diakovár város hivatalos honlapja (horvátul)
• Odavno smo graničari stari.. život i običaji graničarskih sela Đakovštine Đakovo, 2014(horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)