Antalfalu
Antalfalu (horvátul: Antunovac, 1910 és 1991 között Antunovac Tenjski) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. FekvéseEszéktől 7 km-re délre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Vinkovcéra menő út mentén fekszik. Közigazgatásilag Németderzs (Ivanovac) tartozik hozzá. TörténeteA települések első nyomai ezen a területen az ókori római időkből származnak, bár az Eszéktől délre fekvő terület, az egykor jelentős Mursa ókori város déli területe a 18. század végéig víz alatt volt. Kisebb települések csak a kiemelkedő részeken voltak, ahol a szántóföldi művelés egyáltalán lehetséges volt. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor Adamovich Kapisztrán János báró 1765-ben ide érkezett. Az Adamovich birtokok Csepén, Tenye, Erdőd és Almás közötti övezetben feküdtek. A báró képzett gazdálkodóként rögtön hozzálátott a mocsaras terület lecsapolásához. Csatornákat ásatott a Vuka, a Dráva és a Duna irányába, új növényi kultúrákat, lent, kendert és dohányt honosított meg és megteremtette a feltételeket új települések alapításához. A települést a dokumentumok 1839-ben Antalfalu néven említik először, míg a horvát Antunovac elnevezésével először 1851-ben találkozhatunk. Nevét egykori birtokosáról Adamovich Antalról kapta. Első telepesei magyarok voltak, akik már 1880-ban felépítették a Szent Antal kápolnát. A településen egészen 1924-ig magyarul beszéltek. 1857-ben 158, 1910-ben 962 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a magyar, 21%-a szerb, 15%-a horvát, 14%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1944-től 1953-ig a történelmi eseményekkel összefüggésben a területen megváltozott a népesség nemzetiségi összetétele. Az eredeti magyar és német nemzetiségű lakosságot elüldözték. Az elhagyott házakba Zagorje és Dalmácia területéről a termékenyebb föld reményében új lakosok érkeztek, ők a földosztás során kaptak is földeket. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 77%-a horvát, 13%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 2181, a községnek összesen 3703 lakosa volt. Lakossága
Nevezetességei
KultúraA településen a KUD „Klasje Slavonije” Antunovac-Ivanovac kulturális és művészeti egyesület működik. OktatásA településen OŠ "Antunovac" néven elemi iskola működik. Sport
EgyesületekA település önkéntes tűzoltóegyesületét 1927-ben alapították. Jegyzetek
Források
További információkA megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul) |
Portal di Ensiklopedia Dunia