Kunisince

Kunisince (Kunišinci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Mariánc
Jogállás	falu
Irányítószám	31555
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	249 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	95 m
Terület	9,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 18″, k. h. 18° 16′ 51″45.67170816, 18.28074745Koordináták: é. sz. 45° 40′ 18″, k. h. 18° 16′ 51″45.67170816, 18.28074745
Sablon Wikidata Segítség

Kunisince (horvátul: Kunišinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Mariánchoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Mariáncról Csamagajevcére menő út mentén fekszik.

Története

A falu a török uralom idején keletkezett. Egyike volt annak a 18 szlavóniai falunak, ahova a törökök Dél-Magyarországról magyarokat telepítettek be. A török uralom idején szpáhibirtok volt, kálvinista hitre tért magyar jobbágyok lakták. Utolsó uruk egy Sain nevű valpói szpáhi volt. Az 1702-es összeírás szerint a török korban a faluban 7 ház állt, lakói kizárólag kálvinisták voltak.[2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Kunisinczy” néven 5 portával szerepel.[3] A 18. században Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Kunishincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kunissincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kunissincze” néven 127 házzal, 798 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]

A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat telepítettek ide. 1857-ben 760, 1910-ben 714 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 18%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 315 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
760	702	600	624	600	714	642	654	705	725	688	589	466	426	343	315

Kultúra

KUD „Slavonska vila” Marijanci-Kunišinci kulturális és művészeti egyesület.

Sport

ŠRD „Plosna” Kunišinci sporthorgász egyesület.

Egyesületek

DVD Kunišinci önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
3. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 23. oldal.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...102. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as kamarai összeírása. (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)