Dragotin

Dragotin
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Trnava
Jogállás	falu
Irányítószám	31411
Körzethívószám	(+385) 31
Népesség
Teljes népesség	191 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	133 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′, k. h. 18° 19′45.25, 18.31666667Koordináták: é. sz. 45° 15′, k. h. 18° 19′45.25, 18.31666667
Sablon Wikidata Segítség

Dragotin falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Trnavához tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 44, közúton 60 km-re, Diakovártól légvonalban 9, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtői alatt, a Breznica-patak völgyében fekszik.

Története

A település egyházát már az 1332 és 1337 között készített pápai tizedjegyzék is említi.[2] A középkori keresztény lakosság átvészelte a török megszállást is egészen 1683-ig, amikor a Bécs ellen vonuló török sereg kifosztotta és lerombolta a települést. Ennek következtében a lakosság elmenekült és a falu kihalt. 1752-ben Ćolnić diakovári püspök Észak-Boszniából, Plehan és Derventa vidékéről menekült horvát katolikusokat telepített le itt. Ekkor kerülhetett ide a temetőkápolna kegyképe is, melyet az újjáépített kápolnában helyeztek el. A 18. század végén faluban 17 ház állt 142 lakossal.

Az első katonai felmérés térképén „Dragotin” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragotin” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dragotin” néven 29 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század második felében jelentős magyar, német és szlovák lakosság telepedett le ide.

A településnek 1857-ben 125, 1910-ben 326 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 21%-a magyar, 4-4%-a német és szlovák anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 254 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
125	149	161	190	262	326	304	337	358	362	373	340	343	290	274	254

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolnája[7] egyhajós, gótikus épület, szűkebb és alacsonyabb, sokszögzáródású szentéllyel, melyhez később sekrestyét építettek. Már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi, amikor még Szent Jánosnak volt szentelve. A 18. században Bakić püspök idejében a romos épületet újjáépítették, majd többször javították. 1899-ben neogótikus stílusban építették át. A gazdagon díszített homlokzat fölé sokszögű harangtornyot építettek, a homlokzatot pedig félköríves ablaknyílásokkal tagolták. A kápolna belső tere dongaboltozattal fedett, míg az apszist hatszögű, sugár irányú bordázattal látták el.

Bővebben: Nagyboldogasszony-templom (Dragotin)

Kegyképéhez két legenda fűződik. Az első legenda szerint Dragotin és a szomszédos Novi Perkovci falu lakossága templomot akartak építeni a két falu határán fekvő völgyben. A napközben odahordott tégla és építőanyag azonban éjszaka eltűnt és azon a dombon jelent meg ahol a templom ma is áll. Ez az esemény háromszor történt meg. Ekkor a helyiek rájöttek, hogy a Szűzanya a templomot nem a kívánt helyre, hanem a falu fölött emelkedő tisztáson akarja felépíteni. A helyiek szerint még ma is sok téglát lehet találni a két falu között, amely időről időre újjáéleszti a legendát. Fennáll annak a lehetősége, hogy a téglák a török előtti időkből egy korábbi település maradványait jelzik.

A másik legenda magához a kegyképhez kapcsolódik. Eszerint miután Dragotin megszűnt önálló plébánia lenni, a Fájdalmas Szűzanya képét Trnavába vitték, de valamilyen csoda folytán visszatért a helyére a dragotini templomba. Ma is ott található a templomban és sok hívőt vonz. A környékbeli falvakban különösen tisztelik és a Mária-ünnepeken elzarándokolnak hozzá.

Oktatás

A településen a trnavai J. Strossmayer általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...152. o.
4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 64. o.
5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
6. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
7. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1634.

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)