hu Majorfalva (N%C3%A9vna)

	Majorfalva (Majar)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Névna
Jogállás	falu
Irányítószám	31416
Körzethívószám	(+385) 31
	Népesség
Teljes népesség	98 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 17′ 41″, k. h. 18° 14′ 13″45.294751°N 18.236834°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 41″, k. h. 18° 14′ 13″45.294751°N 18.236834°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Majorfalva (egyértelműsítő lap).

Majorfalva (horvátul: Majar) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 45, közúton 60 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 13, közúton 19 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység keleti lejtőin, a Breznica-patak partján, a Pozsegát Diakovárral összekötő főút mentén fekszik. Településrészei Kranjski dol és Rakovac.

Története

A település a középkorban keletkezett. Névna várának tartozéka volt. Első írásos említése 1474-ben „Mayorfalwa” néven történt,^[2] amikor Mátyás király a névnai uradalmat Gábor kalocsai érseknek és testvérének, Matucsinai Zsigmondnak adta. A török 1536-ban foglalta el és szpáhi birtokként a Pozsegai szandzsák része lett. A török uralom idején horvát lakosság mellé Boszniából jelentős számú pravoszláv vlach családot telepítettek. A török kiűzése után a településen 20 ház állt. Ebben az időben a falut nagy kiterjedésű erdők vették körül. 1758-ban 44 ház állt a faluban, melyek közül 36 pravoszláv, 8 pedig katolikus családoké volt.

Az első katonai felmérés térképén „Mayar” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Majar” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Majar” néven 56 házzal, 18 katolikus és 328 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4] A 19. század második felében a szerbek és horvátok mellé magyar és német lakosság telepedett le.

A településnek 1857-ben 385, 1910-ben 555 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 41%-a szerb, 25%-a horvát, 19%-a magyar, 13%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 53%-a horvát, 41%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 148 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[5]^[6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
385	417	340	352	401	555	572	654	598	569	463	349	270	219	203	148

Nevezetességei

Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
A Legszentebb Istenanya születése (Kisboldogasszony) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.

Oktatás

„Silvije Strahimir Kranjčević” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája, Névna.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...400. o.
↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

A község hivatalos honlapja (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Az elemi iskola honlapja (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
A Veritas folyóirat cikke a plébániáról

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

[Lipszky-3] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...400. o.

[4] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.

[5] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[6] ttps://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Majorfalva (Névna)