A Tatra kéttengelyes toronymotorkocsik sikere után a ČKDPrágában is kifejlesztett a ČSD számára megfelelő motorkocsit. A jármű felépítése hasonló volt a SkodaPlzenbem1932-ben gyártott M 222.0 sorozatú motorkocsijaihoz. 1933-tól 1940-ig 68 motorkocsi készült 7 sorozatban belőlük.
A sorozatból csak néhány jármű élte túl a második világháborút. Az új M 131.1 sorozatú motorkocsik üzembeállításával fokozatosan feleslegessé váltak, s 1958-ig valamennyit selejtezték. A sorozatból egyetlen járművet sem őriztek meg az utókornak.
A MÁV állományába a második világháborús események kapcsán került egy darab a sorozatból, ahol először eredeti pályaszámaikkal, majd később Cmot 250 pályaszámmal közlekedett.
Műszaki adatok
M 242.0 negyedik gyártási sorozat (027 bis 040) jellegrajza Forrás: Zeleznicar 1971
A motorkocsi erőforrása a padló alatt elhelyezett ČKD nyolchengeres boxer dízelmotor volt.
A motor teljesítménye villanymotorok útján hajtotta a jármű kerekeit. A táblázatban lévő műszaki adatok a 4. sorozatú, 1936-os (27 – 40 számú) motorkocsik adatai. Összehasonlítva az egyes sorozatokat, számos eltérést találhatunk. Pl. az első sorozat motorteljesítménye 130 LE volt, ezt később 150, majd 160, 180 végül 200 LE-re emelték.
Az első sorozat kocsiszekrénye megegyezett a ČSD-M 232,1 sorozat[halott link]éval és a tengelytávolsága 6,2 m volt. A vezetőfülkeoldali kiugrás miatti tengelytávnövekedés 7 m-re csak a második sorozattól jelentkezett.
A legnagyobb változás az M 242 026 pályaszámú motorkocsinál volt. Ez dízelhidraulikus rendszer volt Lysholm-Smith rendszerű kuplunggal. Az indulás hidrodinamikus kuplunggal történt. Egy bizonyos sebesség elérése után a mozdonyvezető egy közvetlen mechanikus fokozatot kapcsolt be, így mechanikai kapcsolat jött létre a motor és a tengely között.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) ČSD-Baureihe M 242.0 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8
Irodalom
Jindrich Bek Maly atlas Lokomotiv Zeitschrift Zeleznicar (csehül).
Martin Šmida: Vagonka Ve Studence, Motorove Vozy, Motorove a Elektricke Lokomotivy 1927–2000, Vagonařske Muzeum Studenka, 2012 (csehül)
.svg){kind=small}
