|
MÁV M44 sorozat
 A MÁV M44 sorozat a MÁV legnagyobb darabszámú, Bo’Bo’ tengelyelrendezésű tolatómozdonya. Beceneve „Bobó”. Ugyanilyen mozdonyokat használ még a GYSEV, a budapesti HÉV-vonalakon a MÁV-HÉV, a Lengyel Államvasutak[6] (PKP) Lengyelországban, a Bolgár Államvasutak (BDŽ) Bulgáriában, a Horvát Vasút (HŽ) Horvátországban és a Szerb Államvasutak (ŽS) Szerbiában, valamit több hazai és külföldi ipari üzem is. A hasonló konstrukciójú iparvasúti mozdonyok sorozatjele A25. A gyártó MÁVAG, illetve Ganz–MÁVAG DVM2 gyári típusjelű mozdonya egyértelműen a második világháború utáni magyar vasúti járműgyártás legsikeresebb típusa, mely nemcsak idehaza, de számos külföldi országban is nagy számban futott és jelentős részük fut a mai napig is. Egyszerű robusztus szerkezete és megbízhatósága miatt igen kedvelt és kifejlesztésének idején kategóriájában világviszonylatban is az egyik legjobban sikerült típusnak számított. TörténeteA DVM2 gyári jelzésű mozdonyok fejlesztése az ötvenes évek elején kezdődött, majd a 2 prototípus-mozdony 1954-ben hagyta el a MÁVAG mozdonygyár kapuját. Az 1955-1956-ban elvégzett hazai próbák kihozták a jármű gyermekbetegségeit, majd az alapjában véve pozitív tapasztalatokra építve, a hibákat kijavítva megkezdődött a mozdonytípus sorozatgyártása. Az első hét mozdony 1957 legvégén került a MÁV vonalaira. A mozdonyok 4 tengelyes, 600 LE teljesítményű, 62 tonna össztömegű dízel-villamos járművek, melyek elsősorban tolatási célokra készültek, azonban 80 km/h végsebességük széles körű felhasználási területet biztosított számukra a kisebb és közepes terhelésű tehervonati szolgálatban is. Kezdetben, fűtésmentes időszakokban személy, sőt gyorsvonatokat is továbbítottak. A mozdonyok igen sikeresnek bizonyultak, 1954 és 1976 között a típusból összesen 926 darab készült. A MÁV mintegy 200 darabos állománya mellett a hazai vonalakon a GYSEV, a HÉV és igen sok iparvállalat hálózatán is közlekedtek, illetve ma is sikerrel teljesítenek szolgálatot. Kisebb-nagyobb módosításokkal a lengyel, a jugoszláv és szovjet, valamint a távoli koreai vasutak hálózatán is megjelentek, öregbítve az akkori magyar vasúti járműgyártás jó hírnevét. Az ezredfordulóra a műszaki fejlődés és az üzemeltetői igények a mozdonytípus korszerűsítését tették szükségessé, amelyet először a GYSEV soproni karbantartó műhelyében, később a MÁV Szolnoki Járműjavítóban végeztek el a nagyobb teljesítményű és korszerűbb motorok beépítése mellett a teljes járművet rekonstruálva. Sopronban 2008-ig 14, Szolnokon pedig 40 darab felújított mozdony készült el, ugyanakkor az eredeti kivitelű járművek jelenleg már csak a MÁV-HÉV üzemeltetésében közlekednek, melyek a cég belsős szállításainál, és anyagolásait végzik. Képgaléria
Mozdonylista
Iparvasúti használatA magyar iparvasútakon legkevesebb 129 db A25-ös szolgált, ezek egy részét mára már törölték az állományból.[8] A sorozat jövőjeA MÁV-TRAKCIÓ Zrt. 2008-ban elfogadott mozdonykoncepciójában fontos hangsúlyt kapott a járműtipizálásban rejlő előnyök fokozottabb érvényesítése. Döntöttek arról, hogy a MÁV M47 sorozatú mozdonypark lesz a középtávon megtartandó és korszerűsítésre érdemes, alkalmas tolatómozdony sorozat. MÁV-nál az 1956 és 1970 között beszerzett és üzembe helyezett M44-es mozdonyok közül negyvenen 1999 és 2004 között végrehajtott részleges korszerűsítés eredményeképpen azok élettartama 2015–2019-ig meghosszabbítható lett. A 2004-ig fel nem újított példányok selejtezése már folyamatban van.[9] A felújítást nem kapott M44-esek napjainkra gyakorlatilag kiszorultak a közforgalomból. A felújított M44-esek viszont 2015 után újabb felújításra szorulnának. Mivel az ezredfordulón elvégzett M44 korszerűsítés során csak részleges felújítást kaptak, a mozdony járműszerkezeti része az eredeti konstrukcióhoz képest változatlan, felújítatlan maradt. A mozdonyok további korszerűsítése ezért nem célszerű. (Többek között a forgóvázak, a vontatómotorok és a fékrendszer korszerűsítése kimaradt, az akkor csak részleges felújítást kapott M44-esek sorsa is lassan eldőlt.) Az M44 mozdonysorozat legfiatalabb felújított üzemképes járműve is elmúlt már negyvenéves. Mivel a mozdony főkeret feletti berendezések, gépek korszerűsítése hamarosan újra esedékes lenne, ez gyakorlatilag új mozdonnyal összemérhető mennyiségű és költségű korszerűsítési munkát jelenthet, tehát gazdaságosan nem ismételhető meg az M44-esek felújítása. Ugyanakkor az 1974 és 1976 között nagy mennyiségben beszerzett M47 sorozatú mozdonyok átlagos életkora az M44-esekhez mérten mintegy 15-20 évvel alacsonyabb. A meglévő, közelmúltban felújított illetve még fel nem újított M47-es vontatójárművek száma együtt több, mint amennyinek dízeltolatási feladat jut napjainkban és az előrejelzések szerint a jövőben. Az 1990-es évek elejétől a tolatási feladatok csökkenése és a vonalvillamosítás folytatása együtt oda vezetett, hogy a dízel tolatómozdonyok egy jelentős része feladat nélkül (és javítás nélkül) a vontatási telepeken áll. Napjainkra az is véglegessé vált, hogy a mai és a jövőbeni tolatási feladatok ellátására nincs szükség ennyi, és főleg nem kétféle dízel tolatómozdony-sorozat hosszabb távon való párhuzamos üzemben tartására. A dízel tolatómozdony sorozat tipizálásának vitathatatlan üzemeltetési és karbantartási előnyeit a gazdaságosabb (olcsóbb) tolatásra törekvés kényszere tovább erősíti. Dönteni kellett abban a kérdésben, hogy melyik sorozat maradjon középtávon a MÁV dízel tolatóparkja. A fenti indokok alapján született meg a döntés az említett M47-esek mellett. További információk
Források A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M44 sorozat témájú médiaállományokat.
Jegyzetek
Irodalom
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
_2013-07-12.JPEG)
.jpg)
_Haapsalus.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
