KkStB 178 sorozat
A kkSTB 178 sorozat egy szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k.k. österreichische Staatsbahnen, kkStB) mellékvonali szolgálatra és amely mozdonyokból több osztrák magánvasút is vásárolt. TörténeteA 19. század végén a Schneebergbahn (SchBB ) – mely elsősorban a szénbányavidék szénszállításának kiszolgálására épült – a Hochschneebergre irányuló turizmus növekedésével, mely fogaskerekű vasúttal lett volna elérhető, oly mértékben megnőtt, hogy a meglévő két- és háromcsatlós mellékvonali mozdonyokkal továbbra már nem volt biztosítható. Ezért Karl Gölsdorfot megbízták egy új mozdony megtervezésével. Gölsdorf megtervezett egy erős négycsatlós szertartályos kompaund mozdonyt, amely még azokban a szűk ívekben is közlekedhetett, melyben a régi háromcsatlósok. A Krauss/Linz szállított két próbamozdonyt, melyek a 21 és 22 pályaszámokat, valamint a Willendorf és a Klaus neveket kapták. Miután 1899-ben a Bécs-Aspang Vasút (Eissenbahn Wien-Aspang, EWA) a üzemeltetését a Schneebergbahn átvette, további nyolc ilyen mozdonyt rendelt. A tíz mozdonyt a IVd sorozatba és a 71-80 pályaszámok alá osztották be. Gölsdorf ezeken a mozdonyokon módosított Heusinger vezérlést alkalmazott, amit később róla neveztek el. Habár a megoldás bevált, sem Ausztriában, sem Európában nem alkalmazták újra. Amerikában azonban ennek továbbfejlesztése lett a Baker vezérlés. A kkStB 1918-ig összesen 211 darabot szerzett be mellékvonalaira ebből a sorozatból, amit 178 sorozatnak számozott be. A mozdonyokat Krauss és a bécsújhelyi, floridsdorfi mozdonygyárakban és az Első Cseh-Morva Gépgyárban (BMMF) építették. Az SchBB / EWA mozdonyok az államvasúti mozdonyoktól különböztek néhány részletben. A helyi körülményeknek megfelelően a mozdonyok több-kevesebb készlettel rendelkeztek, így a szolgálati tömegük is különbözött. Az első világháború után a sorozatból 66 mozdony a BBÖ-höz, 105 db a ČSD-hez, mint 422.0 sorozat, Jugoszláviába mint SHS/ JDŽ 52 sorozat, Lengyelországba mint PKP TKp11 sorozat és Olaszországba, mint FS 893 sorozat került. Néhány mozdonyt Románia is kapott, ahol megtartották eredeti sorozat és pályaszámaikat. A mozdonyok közül néhány a második világháború alatt és után néhány évig a MÁV-nál is üzemelt. A kkStB 178-asok a mai AusztriábanAusztriában 1924-ig a 178-asok száma a magánvasút által építettekkel bővült. Így a magántársaságok államosítása után összességében 85 db 178-as mozdonya volt a BBÖ-nek.
A 178.900 ikergépezetű mozdony volt. Az Anschluss után a Német Birodalmi Vasút (Deutsche Reihscbanh, DRB) a 178-asokat átszámozta 92.2211-2294 sorozat és pályaszámokra. A 178.900 92.2201 pályaszámot kapott. A háborús események alatt ezekhez jött még néhány mozdony a sorozatba. A II. világháború végén még 50 db 92 sorozatú mozdony került az ÖBB-hez. Az ikergépes 92.2201 gép ÖBB 192.01 pályaszámot kapott., állomáshelye Linzben volt, és 1965-ben selejtezték. A 92-eseket 1970-ig vonták ki az állományból az ÖBB-nél. A 92.2256-t 1950-ben lecserélték a WRB Nr. 74 1D1 szertartályos mozdonyára. Ausztriában az alábbi magánvasutaknál voltak a sorozat mozdonyai használatban:
A sorozat Ausztriában megőrzött mozdonyai:
A kkStB 178 a ČSD-nél1918-ban 105 db 178 sorozatú mozdony került a Csehszlovák Államvasutak birtokába. További 12 mozdonyhoz később a HÉV-ek államosításával jutott. A mozdonyokat 1924-ben a 422.0 sorozatba osztották. A 178 sorozat jól bevált, ez képezte a későbbi fejlesztésű 331.0, 354.1, 423.0 és 433.0 sorozatok alapját. 1970-ben selejtezték a sorozat utolsó példányát. A mozdonyok egy részét nosztalgiaszolgálatra megőrizték, a ČSD 422.025 (ex. kkStB 178.49, ARCIVÉVODA KAREL) a prágai Műszaki Múzeumban tulajdona, a 422.0108 pedig a Szlovákiai Zólyomban van, üzemképes állapotban megőrizve. FordításEz a szócikk részben vagy egészben a kkStB 178 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia