KkStB Yv sorozat

KkStB Yv sorozat
kkStB Yv BBÖ Yv ÖBB 598
Pályaszám
kkStB Yv.1–3, BBÖ Yv.1–3, ÖBB 598.01–03
Általános adatok
Gyártó	Krauss/Linz
Gyártásban	1896
Selejtezés	1973
Darabszám	kkStB: 3 BBÖ: 3 ÖBB: 3 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	0-6-4T
Nyomtávolság	760 mm
Hajtókerék-átmérő	800 mm
Futókerék-átmérő	540 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	40 km/h
Kapcsolókészülékek közötti hossz	8080 mm
Magasság	3800 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	2100 mm
Teljes tengelytávolság	5000 mm/4800 mm[1]
Üres tömeg	19,5 t
Szolgálati tömeg	26,5 t
Tapadási tömeg	17,0 t
Fékek
Típusa	Légűrfék
Gőzvontatás
Jelleg	C2' n2vt
Hengerek
Száma	2
Nagynyomású henger(ek) átmérője	310 mm
Kisnyomású henger(ek) átmérője	450 mm
Dugattyú lökethossza	400 mm
Gőznyomás	13,0 at
Tűzcsövek
Száma	120
Hossza	3.700 mm
Rostélyfelület	1,03 m²
Sugárzó fűtőfelület	4,3 m² (vízborított)
Csőfűtőfelület	61,4 m² (vízborított)
Forrfelület	65,7 m² (vízborított)
Vezérmű rendszere	Winkelhebel
Vízkészlet	3,0 m³
Tüzelőanyag-készlet	1,0 m³
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB Yv sorozat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A kkStB Yv egy osztrák keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB). A mozdony egyike volt a Karl Gölsdorf által tervezett keskenynyomtávú mozdonyoknak.

A kkStB beszerzett a Ybbstalbahn 1896 megnyitott első vonalszakaszára három db-ot ezekből a mozdonyokból a Krauss linzi gyárától. A sorozatjel az Ybbstalbahn kezdőbetűjéből és a mozdonygépezet fajtájára (kompaund gépezet, németül Verbundantrieb) utaló v betű ered.[2]

Szerkezete

A mozdony C2’ kerékelrendezésű volt. Hasonlóan a már bevált U sorozathoz a belsőkeretes hajtókerekekkel amelyek egy a hátsó futótengelyeket befoglaló külsőkeretes forgóvázzal volt egybeépítve.. A hajtótengelyen lévő kerekeken nem volt nyomkarima. Ez a futóműkialakítás jó ívfutást tett lehetővé a 60 méter sugarú kanyarokban. A Karl Gölsdorf által kifejlesztett Winkelhebel-vezérlést, ami a Heusinger-vezérlés egyszerűsített változata volt, itt alkalmazták először.[3] A mozdony kezdetben szikrafogó dobos kéménnyel készült az olcsó barnaszén tüzelés szikraszórásának megakadályozására..[4]

Ez a futóműkonstrukció ezeknél a mozdonyoknál nem vált be, mivel gyakran közlekedtek fordított irányba. Ez a körülmény is hozzájárult, hogy további példányokat már nem rendeltek ebből a sorozatból.[4] Inkább a kkStB a már jól bevált és olcsóbb U sorozatot alkalmazták. Az Yv mozdonyok kisiklásának okaként az utánfutó forgóvázának merev forgócsapját állapították meg, mivel nem volt felfelé játéka a futótengelyeknek a pályaegyenetlenségek kiegyenlítésére.[4] Johann Rihosek megtervezte a mozdonyok átépítését mely során a hátsó futó forgóvázat a belső kerettel egy gőmbcsuklóval támasztotta fel. Ahhoz, hogy a vezető a mozdony a pályán tarthassa, a hajtótengely kerekeire nyomkarimát kellett felszerelni. Ezzel a módosítás, amely jól bevált, megváltozott a mozdony tengelytávolsága 5000 mm-ről 4800 mm-re.

További sorsuk

1938-ban a Német Birodalmi Vasút a mozdonyokat a 99 901-903 pályaszámtartományba sorolta. 1953-ig az ÖBB-nél 598 sorozatként üzemeltek amikor is a 2095 sorozatú dieselmozdonyok átvették a helyüket. 1960-ban a Ybbstalbahn vonalai a Waldviertler Schmalspurbahnen és a Steyrtalbahn állományába kerültek. Bár a sorozat mozdonyait formálisan selejtezték, csak sokkal később, 1973-ban vonták ki az utolsót az üzemből.

Ma az egykori Yv.1 távol bármilyen keskenynyomközű pályától mint emlékmű Eichgraben-ben a bécsi erdőben, a másik két gép tulajdonosa a Club 598. Yv.2 volt az egyik első magán kezdeményezésre reaktivált gőzmozdony és Ausztriában, az Yv.3 működőképessé tételét hosszabb távon tervezi a tulajdonos.

Jegyzetek

1. átépítés után
2. Az egykori Ausztriában a keskenynyomtávú mozdonyok sorozatjele az első állomáshely vagy üzembehelyező vasút nevének kezdőbetűje volt. (a fordító megjegyzése)
3. Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. Alba Publikationen, 2. Aufl., Jan. 2002, S.238–239.
4. Johann Rihosek: Im Gedenken zum 50jährigen Bestehen der Ybbstalbahn. Eisenbahn Österreich, 2/1950, S.36–37.

További információk

• Az Yv2 gyári fotója
• A BBÖ 598.01 szoborként Eichgrabenben^[halott link]
• Az DRB 99 901 (egykori Yv1). [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
• Az Yv2 üzemben. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
• A típus története számokban (német nyelven)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB Yv című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918
• Walter Krobot, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: Schmalspurig durch Österreich 1825–1975, 4. Aufl., Verlag Slezak, Wien, 1991, ISBN 3-85416-095-X
• Dieter Stanfel: Ybbstalbahn. Waidhofen an der Ybbs — Gstadt — Ybbsitz/Kienberg-Gaming. Verlag bahnmedien.at, Wien 2014, ISBN 978-3-9503304-4-1
• Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen – Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba, Düsseldorf, 1989, ISBN 3-87094-110-3
• Dieter Zoubek – Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7
• Johann Blieberger, Josef Pospichal: Die kkStB-Triebfahrzeuge, Band 4: Die Reihen 83 bis 100, Schmalspur- und nicht mit Dampf betriebene Bauarten. bahnmedien.at, 2011, ISBN 978-3-9502648-8-3
• Günter Kettler, Wolfgang Siegl: Die Ybbstalbahn – eine Fotozeitreise, bahnmedien.at, Wien, 2020, ISBN 978-3-903177-24-6.