Rudice (Novi Grad)

Rudice
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Novi Grad
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 52
Népesség
Teljes népesség	623 fő (2013)[1]
Népsűrűség	183,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	3,39 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 59′ 54″, k. h. 16° 20′ 52″44.99833333, 16.34777778Koordináták: é. sz. 44° 59′ 54″, k. h. 16° 20′ 52″44.99833333, 16.34777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudice témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rudice (szerbül: Рудице, régi neve Adrapovci), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 91 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, az Una jobb partján, a Vojkovska-folyó torkolatánál 130 – 310 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Áthalad rajta az Unamenti főút és a Novi Grad – Bihács vasútvonal.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	437	615
Bosnyák	2	0
Horvát	1	6
Jugoszláv	10	0
Egyéb	2	2
Összesen	452	623

Története

Adrapovcit 1273-ban említik először kisnemesi településként „Haraponch” néven, A névadó Arapović család nemesi örökségét (terra hereditaria) ekkor vásárolta meg a kor egyik hatalmassága, Vodicsai III. István ispán (majd szlavón bán), és ezzel egy lépéssel délebbre tolta nemzetsége birtokainak határát.[4]

A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az Adrapovci néven szereplő faluban 40 háztartást és 214 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Novi község részeként a faluban 60 házat, 294 ortodox szerb, 11 muszlim és 8 katolikus horvát lakost találtak.[6].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 63 háza és 353 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941 augusztusában az usztasa fegyveresek Suhaca, Blagaj és Vidorije falvak 70 szerb lakosát hurcolták ide, ahol kivégezték őket.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• A Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt ortodox temploma 1888 októberében épült, de a nem megfelelő kivitelezése miatt lebontották. 1902-ben, négy hónap alatt ismét felépítették. Az ikonosztázt Ljubomir Gajić, Banja Luka-i akadémiai festő készítette 2008-ban. Az ikonok a 19. század végi, 20. század eleji orosz ikonok módjára, olaj-vászon technikával készülnek. Az ikonosztáz felépítése egyszerű és fából készült.

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
3. Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
4. Ćiro Truhelka. Naši gradovi: opis najljepših sredovječnih gradova Bosne i Hercegovine (horvát nyelven). Sarajevo: Hrvatsko kulturno društvo Napredak (1904) 
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
8. Strahinja Kurdulija, Atlas ustaskog genocida nad Srbima 1941-1945, Beograd, 1993. 32. old.

További információk

• Novi Grad község hivatalos oldala