Gornji Agići

Gornji Agići
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Novi Grad
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 52
Népesség
Teljes népesség	257 fő (2013)[1]
Népsűrűség	86,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	2,97 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 55′ 40″, k. h. 16° 26′ 35″44.92777778, 16.44305556Koordináták: é. sz. 44° 55′ 40″, k. h. 16° 26′ 35″44.92777778, 16.44305556
Sablon Wikidata Segítség

Gornji Agići (szerbül: Горњи Агићи), muszlim falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 61, közúton 94 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 26 km-re délkeletre, a Japra jobb partján, 160 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	13	19
Bosnyák	523	234
Horvát	0	0
Jugoszláv	0	0
Egyéb	4	4
Összesen	540	257

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a település már a római korban is lakott volt. Az itt előkerült templom maradványai a 3. századból származnak. A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Agići településnek 152 háztartása, 459 muszlim éd 426 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben Novi község részeként Gornji Agići faluban 90 házat, 439 muszlim és 5 ortodox szerb lakost találtak.[5].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Agići Turski falunak 101 háza és 542 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A boszniai szerb erők 1992 májusában kezdték ágyúzni a Japra völgyében fekvő muszlim falvakat, majd lakóit felszólították, hogy adják át fegyvereiket. A szerbek bevonultak a falvakba, a muszlim lakosságot pedig menekülésre kényszerítették. 1992. május 24-én körülbelül 800-1000 muszlim férfi, nő és gyermek távozott Gornji Agićiból, Donji Agićiból és Crna Rijekából konvojjal, amelyben autók, traktorok és lovas járművek voltak. Kifelé menet mindent elvettek a boszniai muszlimoktól, a magukkal hozott értékeket is. A házaikat kifosztották. A helyi mecsetet lerombolták.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• Crkvina – ókori templom maradványai. A templom romjai között két felirat is előkerült, mely az épület Gordianus császár uralma alatti felújításáról szól. Az épület felújítójaként a felirat egy Philocirius nevű felszabadított rabszolgát nevez meg. A romok a 3. századból származnak.

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
3. Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
7. Tužilac protiv Radoslava Brđanina - Međunarodni sud za krivično gonjenje osoba odgovornih za teška kršenja međunarodnog humanitarnog prava počinjena na teritoriji bivše Jugoslavije od 1991. godine. ratnizlocin.detektor.ba . (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.) 202 – 224. o.

További információk

• Novi Grad község hivatalos oldala