Blagaj Japra

Blagaj Japra
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Novi Grad
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 52
Népesség
Teljes népesség	1181 fő (2013)[1]
Népsűrűség	185,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	140 m
Terület	6,37 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 01′ 50″, k. h. 16° 27′ 26″45.0306, 16.4572Koordináták: é. sz. 45° 01′ 50″, k. h. 16° 27′ 26″45.0306, 16.4572
Sablon Wikidata Segítség

Blagaj Japra (szerbül: Благај Јапра), bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 79 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re keletre, a Japra és a Szana folyók összefolyásánál és a tőle nyugatra fekvő dombvidéken, 120 – 310 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	0	0
Bosnyák	1278	1178
Horvát	0	0
Jugoszláv	0	0
Egyéb	1	2
Összesen	1279	1181

Története

Az illírek idejében ezt a területet a maezei törzs lakta, amely valójában törzsszövetség volt 268 decuriával. Az itt található vasérc miatt már ekkor megindult a bányászati és kohászati tevékenység. Az utolsó nagy illír felkeléssel (Baton felkelésével) ez a terület is a Római Birodalom része lett. Ezután kezdődött az itteni vasgyártás aranykora, amely a Római Birodalom összes fegyvergyárát ellátta. Az olvasztómű (feraria) mellett a bányakerület központjaként alakult ki a település, ahol a túlnyomórészt külföldi munkaerő lakott, amit a műemléki feliratok is igazolnak. Az egész dalmáciai és pannóniai fereria központja Sisciában (Sziszek) volt.[4] A régészeti kutatások a római kori salakmaradványt mintegy 2 millió tonnára, az ókeresztény bazilika körük talált maradványokat pedig mintegy 200 000 tonnára becsülték.

Különösen érdekes volt egy nagy ókeresztény bazilika felfedezése, amely abból az időből származik, amikor a keleti gótok a régi római település mellett 508-ban helyreállították a vastermelést. A termelés tovább fokozódott, amikor ezeket a vidékeket később I. Justinianus alatt a Bizánci Birodalom uralta. A blagaji bazilika művészi berendezése a korai bizánci művészet időszakába vezet, amikor ezek a hatások az isztriai és a ravennai exarchátus területéről elterjedtek.[5]

Blagajt először 1240-ben említik az írásos dokumentumok. Ez volt a blagaji Babonics (Babonić) főúri család ősi fészke, akik a horvátországi Blagaj várát is felépítették. Halála előtt I. Prijezda bosnyák bán 1287-ben kettéosztotta Zemaljnik és Banja Luka földjét, és Blagaj várát apósának, Babonics Istvánnak (Stjepan Babonić) adta. Fia, II. Prijezda volt, aki báni tisztségében is követte, ebben a várban született 1233-ban. János, a Babonics család leszármazottja feleségével, Dorottyával és fiával, Miklóssal együtt birtokukat a bosnyák királyra ruházta át, cserébe az István Tamás bosnyák királytól kapott védelemért.[6] A boszniai Blagaj vára ma Blagaj Rijeka területén található.

A térség 1537-ben a Szana völgyétől északra állt Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.

1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként településnek 88 háztartása és 489 muszlim lakosa volt.[7] 1910-ben a Novi járás és Blagaj község részeként a bosnyákok lakta Blagaj Japra faluban 54 háztartást és 310 muszlim lakost találtak.[8]

A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Blagaj községnek 155 háztartása és 811 lakosa volt.[9]

Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• Bare – római kori vaskohó maradványai vasolvasztó kemencékkel és salakmaradványokkal a 2. és 3. századból.[10]

• Crkvina – több régészeti rétegből álló lelőhely a római korból. Legalul egy lila színű vassalak réteg, melyből az egyik oldalán Neptunus istent, a másik oldalán delfint ábrázoló pénzérme került elő. A felette levő lazább rétegből az i. e. 1. századból származó vasolvasztó kemence maradványai kerültek elő. Egy sötétebb kultúrréteg nagyszámú kerámiatöredéket tartalmazott, melyek a 2. és 3. században készített edények töredékei voltak. A 3. században egy téglákból és tört kövekből épített lakóépületeket húztak fel ide, melyeknek padozata hatszögű, égetett agyagból készült mozaikokból volt kirakva, falait pedig falfestmények díszítették. Ezek maradványaira a 6. században újabb település épületeit húzták fel, köztül egy háromhajós, félköríves apszisban záródó, átriumos bazilikát keresztelőkápolnával. Keresztelőkápolnának földbe mélyített medencéje volt. Az épület falába a téglák mellett régi római sírköveket is beépítettek.[10]

• Donja Troska – római vasolvasztó maradványai. A vassalak maradványai alól római sírkövek kerültek elő, sok kerámia töredékkel, fémtárgyakkal és pénzérmékkel. Több kemence maradványa is előkerült. A leletek többsége a 3. és 4. századból származik.[10]

• Grad – őskori erődítmény és róma település maradványai a Szana folyó feletti domináns magaslaton, melynek platója 100x40 méteres területet ölel fel és a könnyebben elérhető oldalán sánc védte.[10]

• Straža – római kori temető maradványai. A temető egy részét a talajerózió tönkretette, így megsemmisült. Megmaradt egy sírkamra egy része és két darab kőszarkofág, melyek a 4. századból származnak.[10]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
3. Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
4. Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
5. Alojz Benac-Đuro Basler-Borivoj Ćović-Esad Pašalić-Nada Miletić-Pavao Anđelić -Sarajevo, 1966- KULTURNA ISTORIJA BOSNE I HERCEGOVINE
6. Bosnanın Kadim Tarih Şehri Blagaj Japra (török és bosnyák nyelven). bosnakhaber.com . (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
7. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
8. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
9. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
10. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Blagaj Japra című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Novi Grad község hivatalos oldala