Maslovare (Novi Grad)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Maslovare (egyértelműsítő lap)

Maslovare
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Novi Grad
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 52
Népesség
Teljes népesség	304 fő (2013)[1]
Népsűrűség	26,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	144 m
Terület	11,62 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 59′ 43″, k. h. 16° 25′ 33″44.99527778, 16.42583333Koordináták: é. sz. 44° 59′ 43″, k. h. 16° 25′ 33″44.99527778, 16.42583333
Sablon Wikidata Segítség

Maslovare (szerbül: Масловаре), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 65, közúton 82 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 14 km-re délkeletre, a Japra-folyó bal partja mentén és a tőle nyugatra fekvő dombvidéken, 130 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	235	176
Bosnyák	262	125
Horvát	0	1
Jugoszláv	1	0
Egyéb	2	2
Összesen	500	304

Története

Történelmileg ez a település, valamint a Japra, Japrica és Vojskova folyók teljes környéke a római kori intenzív bányászati tevékenységhez (kohászati tevékenységhez) kötődik. Ez a tevékenység országos jelentőségű volt, mert a fegyvergyárakat innen látták el nyersnyaggal. A kohók mellett volt egy település is. A római Dalmácia tartományban fekvő egykori településen egy római szentélyt találtak, amelyet a mai Szíria területéről származó Juppiter Dolichenus keleti istenségnek szenteltek.[4]

A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett.

1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként településnek 38 háztartása, 169 ortodox szerb és 54 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben Novi község részeként a bosnyákok lakta Maslovare Turske faluban 26 háztartást, 1 ortodox szerb és 139 muszlim, a szerbek lakta Maslovare Srpske faluban 46 házratást és 265 ortodox szerb lakost találtak.[6]

A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 67 háztartása és 435 lakosa volt.[7]

Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• Majdanište – római kori kohók és szentély maradványai. A falu határában egy nagyobb, néhány hektáros területen kohók, kovácsműhely, igazgatási épület, a szállítóeszközök számára épített tároló, istálló és a munkások számára épített fürdő maradványai találhatók. A terület fallal volt bekerítve. A teljesen be nem azonosított épületeken kívül egy szentély maradványait is megtalálták a hozzá vezető kövezett úttal, áldozati oltárokkal, Vénusz és Priaposz-szobrokkal. Az üzemi területtől nyugatra az olvasztáshoz előkészített vasércdepót találtak. A régészeti leletek az 1. – 6. századig terjedő időszakból származnak.[8]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
3. Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
4. Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
8. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)

További információk

• Novi Grad község hivatalos oldala