|
Radomirovac
Radomirovac (szerbül: Радомировац, korábbi neve Svinjuha), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban. FekvéseBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 82 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délkeletre, a Japra-folyó jobb partjától keletre és a Szana folyótól nyugatra fekvő dombvidéken, 150 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, a dombok közt szétszórtan fekvő, kisebb faluból áll. A településen átfolyik a Velika Rijeka folyó.[3] Régebben mintegy húsz vízimalom működött rajta, a 2012-es adatok szerint ezekből csak a „Jasnovac” vízimalom maradt meg, amely körülbelül 150 éves. Radomirovac forrásokban gazdag.[3] A Novi Grad felé vezető út mellett több nyilvános kutat is építettek.[3] Népessége
TörténeteA települést korábban Svinjuhának hívták, de a településen szolgáló Miloš Kragulj pap javaslatára, aki nem kedvelte a régi nevet, Radomir Putnik szerb tábornokról, a szerb hadsereg első világháborús főparancsnokáról nevezték el. A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. Az oszmán megszállás alatt Radomirovac a szerb felkelők és a törökök közötti csaták színhelye volt.[3] A település területén található egy domb, melynek tetején a török időkben szerb fatemplom állt, jelenleg pedig egy régi temető maradványai láthatók itt.[3] E domb körül a szerbek két nagy árkot ástak, amelyek minden oldalról körbekerítik a dombot, és a templom védelmére szolgáltak.[3] A néphagyomány szerint amikor a szerbekkel vívott harcok után a törökök a templomhoz érkeztek, elhatározták, hogy felgyújtják azt, de erre egy szerbet akartak rávenni.[3] Ebből a célból elfogták Stolican Stjepanovićot, és megparancsolták neki, hogy ő gyújtsa fel a templomot, és cserébe nem végzik ki.[3] A templom leégett, Stolicant pedig mégis megölték a törökök.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Svinjuha településnek 138 háztartása és 821 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben Novi község részeként Svinja faluban 209 házat, 1441 ortodox szerb, 13 muszlim és 7 katolikus horvát lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Svinja falunak 207 háza és 1378 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A második világháború után, 1947-ben a szerbek fát hoztak a településről a templom újjáépítéséhez, de a kommunisták ellenezték az újjáépítést, ezért elhordták a fát és istállókat csináltak belőle.[3] A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. GazdaságA Radomirovac központjában található fafeldolgozó üzem Sokolište, Radimirovac és Gornji Agići lakosait alkalmazza.[3] OktatásA radomirovaci általános iskola a svodnai „Dragan Vujanović” általános iskola területi iskolája.[3] Az iskola épülete 1930-ban épült. Nevezetességei
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
