|
Magyarfenes
Magyarfenes (1889-ig Oláhfenes, románul: Vlaha) falu Romániában, Kolozs megyében. Tordaszentlászló községhez tartozik. FekvéseMagyarfenes kb. 20 km-re található Kolozsvártól, a Gyalui-havasok lábánál, Kalotaszeg része. Első említéseElső említése 1285-ből való, Fenes néven, majd az 1332-es pápai tizedjegyzés említi, ekkor Oláhfenes néven, de katolikus egyháza révén magyar jellegűnek lehet tekinteni a települést. TörténeteNevét az oklevelek 1285-ben említették először Fenos néven. A település nevét a Fenes patak-ról kapta, melynek felső szakasza Imre király óta magánbirtokban volt Szentlászló, s ezt 1285-ben elválasztották az erdélyi püspök fenesi birtokától. A püspök Fenes alsó szakasza melletti birtokán két falu alakult ki: egyik a Szamos völgyében, másik a hegyen. V. István király korában kezdődő telepítések során a völgyi falu lakóit szász, a hegyi falu lakóit román telepesekkel növelték, így kapott a két falu megkülönböztető Szász- és Oláh- előnevet. 1299-ben a püspök, hogy fenesi népei jobban gyarapodjanak megszerzi cserébe a monostori apáttól Leske (Apáthavasa) birtokot is. Szászfenes-t e nevén 1297-től nevezik. Határában épült az erdélyi püspök vára. 1312-ben említik a fenesi várnagyot, a kolozsi ispánt két szolgabíróval együtt. 1334-ben papja 48 régi báni pápai tizedet fizetett. A falu középkori lakossága előbb református, majd unitárius lesz. 1615-ben Bethlen Gábor visszaadja a templomot a katolikusoknak, majd újra a reformátusoké és 1630-as években a reformátusoké lesz. 1749-ben a templom patrónusai, gróf Haller György és Csáki Zsigmond özvegye ismét a katolikusoknak juttatják. 1992-ben 909 magyar és 4 román lakosából 772 fő református és 129 fő katolikus (5 fő ortodox). LátnivalókAz eredetileg a 13. században épült római katolikus templom tornya 19. századi. 1285-ben már állt a Szent Lászlónak szentelt templom, ebben az időben püspöki tulajdonban volt. A templomkertben magyar feliratú sírköveket találunk:
Nagyon értékes a templom 14. századi freskója, melyek feltárása a mai napig tart. A freskókat feltételezések szerint a Kolozsvári testvérek, Márton és György - a híres sárkányölő Szent György szobor alkotóinak - apja, Miklós készítette. A keleti falon Jézus kereszthalálát láthatjuk, Szűz Mária és Szent János apostol társaságában. Középen Veronika kendője, jobboldalt a sírjában álló halott Krisztus látható. A falakat a 17. század elején lemeszelték, és csak 1935-ben tárták fel az első részlet töredékeket. Kortárs művészet: Magyarfenesi szoborpark - monumentális szénaszobrok - Bartha C. Ernő: http://www.ernobartha.com/portfolio/sculpturepark.aspx Archiválva 2009. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben KépgalériaHíres emberek
Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
