Szamoshesdát

Szamoshesdát (Hășdate)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Rang	falu
Községközpont	Szamosújvár
Irányítószám	405302
Körzethívószám	+40 x64[1]
SIRUTA-kód	55419
Népesség
Népesség	300 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	6[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	261 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 00′ 30″, k. h. 23° 52′ 48″47.008458, 23.87994Koordináták: é. sz. 47° 00′ 30″, k. h. 23° 52′ 48″47.008458, 23.87994
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoshesdát témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szamoshesdát (1910-ig Hesdát, románul: Hășdate) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Nevének eredete

Neve Kiss Lajos szerint a 'hasadék' jelentésű hasadát szóból keletkezett. Középkor végi írott alakjai: Hassad (1339), Hosdad (1449), Hasdad (1457), Hosdat (1462), majd Hesdatth (1587).

Fekvése

Szamosújvártól két kilométerre délnyugatra, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Története

A középkor végén és az újkor elején magyar lakosságú falu lehetett, mert a 16. század második felében önálló református egyházközsége volt. Utóbbi 1643-ban már Vízszilvás filiája romos templommal és megfogyatkozott gyülekezettel. Református lakóit a 17–18. században ortodox románok váltották fel. 1786-ban három földesúrnak 23 jobbágy- és 16 zsellércsaláda élt benne.

1806-tól a helyi Pop, Morar és Man kisnemesi családok színes nyomatokat készítettek. (Más forrás szerint már 1776-ban művelték ezt a mesterséget a faluban.) A fa nyomódúcokról készített lenyomatot a szamosújvári örmény papírkereskedőnél vásárolt és házilag főzött festékekkel színezték ki. A kegyes témájú és ikonokat utánzó képeken kívül a református magyarok számára kakasos és kisasszonyos képeket is készítettek. Ezeket részben a szamosújvári papírkereskedő árusította, részben a falusiak maguk kereskedtek velük. A tevékenységnek a gyári, többszínű olajnyomatok megjelenése vetett véget.

Doboka, 1876 után Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1945-ben több családja a bánáti Janován kapott házat és földet.[3]

Népesség

A népességszám változása

Népessége 1850 óta 226 fő (1850) és 385 fő (1977) között ingadozott.

Etnikai és vallási megoszlás

• 1880-ban 244 lakosából 221 volt román anyanyelvű; 231 görögkatolikus vallású.
• 2002-ben 329 lakosából 277 fő volt román, 43 |cigány és 9 magyar nemzetiségű; 275 ortodox, 30 pünkösdi, 16 görögkatolikus és hét református vallású.

Látnivalók

• Egy helyben lakó és Szamosújváron dolgozó rajztanár által berendezett kiállítás hagyományos hesdáti fanyomatokból.[4]

Jegyzetek

1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
2. [1]
3. Alina Ioana Ciobănel – Paul Drogeanu: Habitatul: Răspunsuri la chestionarele Atlasului Etnografic Român, vol. 3, Transilvania (București, 2011)
4. Făclia 2012. január 28. és [2]^[halott link] (románul)

Források

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.  
• dr. Kós Károly: A népi ikonkészítés mezőségi műhelyei. In K. K.: A mezőség néprajza I. köt. Marosvásárhely, 2000, 329–39. o.

További információk

• Színezett hesdáti nyomatok az Erdélyi Néprajzi Múzeum honlapján (románul)

Kapcsolódó szócikkek