Zsukiménes

Zsukiménes (Juc-Herghelie)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Zsuk
Rang	falu
Községközpont	Zsuk
Irányítószám	407352
SIRUTA-kód	58286
Népesség
Népesség	379 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	14 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″46.853841, 23.758798Koordináták: é. sz. 46° 51′ 14″, k. h. 23° 45′ 32″46.853841, 23.758798
Sablon Wikidata Segítség

Zsukiménes (románul: Juc-Herghelie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól 13 km-re északkeletre, a DN1C főút mellett fekszik.

Története

Kialakulását a vasútnak köszönheti. 1890-ben báró Wesselényi Béla[2] megalapította az Erdélyrészi Falkavadász Társaságot,[3] és vadászkastély építésébe fogott a nemeszsuki vasútállomás mellett. Két évtizeden át minden nyár végén leköltöztette ide zsibói ménesét, szeptember vége és november 3. között pedig nagyszabású vadászatokat és lóversenyeket rendezett az úri közönség számára. A birtok az erdélyi arisztokrata családok és katonatisztek állandó őszi találkozóhelyévé vált. Az őszi vadászatok hagyománya az I. világháború alatt megszakadt, 1940 és 1943 között Bánffy Miklós élesztette fel.

1902-ben katonai ménest alapítottak, ahol tiszti versenylovakat, parádéslovakat tenyésztettek. 1920-ban a román hadsereg egy helyi születésű katonája által Mezőhegyesi Ménesbirtokról zsákmányolt Furioso-north star lovakkal gazdagodott az állomány.[4] A két világháború között és 1948-ig királyi ménesbirtok működött itt, amelyet akkor államosítottak. A kommunizmus alatt továbbra is sportlovakat tenyésztettek itt. A kommunista időszak végén a létesítmény állaga leromlott. A 2000-es években egy norvég–román vállalat felújította, és újraépítette a versenypályát is, amelyet 2008-ban adtak át.

A település a 401-es vasútvonal mentén elhelyezkedő tanyákból vált önállóvá 1956-ban.

2002-ben 479 lakosából 441 volt román és 37 magyar nemzetiségű; 418 ortodox, 23 református, 12 görögkatolikus és 8 adventista vallású.

Látnivalók

• A romos egykori Hubertusz-lak.
• A Teleki család egykori nyaralója, parkkal (használaton kívül).[5] 1905-ben Medgyaszay István tervei szerint alakították át.[6]

Gazdasága

• A megyei közigazgatás kezdeményezésére itt épült meg a Tetarom III ipari park. Az első befektető, a finn Nokia 2008-ban adta át új gyárának első részlegét, amely mobiltelefonokat gyárt. Az új gyárral a Nokia bekerült a negyven legnagyobb romániai cég közé.[7]
• Állattenyésztési kísérleti állomás.
• Bútorgyár (svéd–román vegyes tulajdonú).
• Gyümölcslégyártó üzem.[8]

Jegyzetek

1. Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852-2011. Varga E. Árpád 2002-től kiegészített adatsorai Archiválva 2018. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, nepszamlalas.adatbank.transindex.ro
2. Wesselényi Béla (hadadi báró) Archiválva 2019. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, arcanum.hu
3. Gr. Markovits Manó: Emlékezés Zsukra. [2019. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 8.)
4. 'Korunk 2011. október. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
5. www.e-primarii.ro^[halott link]
6. Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Budapest, 2004, 202. o.
7. www.manna.ro. [2009. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
8. www.e-primarii.ro. [2009. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 7.)

Források

• Killyéni András: Wesselényi Béla, ménese és falkavadászatai. Művelődés 2009/3.
• Herghelia de la Jucu produce campioni. EcoMagazin 2008. szeptember 23.

További információk

• Alsózsuk, az Erdélyi Falkavadász Társaság vadászkastélya