hu Bodonk%C3%BAt

	Bodonkút (Vechea)
	A bodonkúti ortodox fatemplom egy részlete
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Kajántó
Rang	falu
Községközpont	Kajántó
Irányítószám	407214
SIRUTA-kód	57074
	Népesség
Népesség	471 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	74 (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	519 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 29′ 32″46.890389°N 23.492329°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 29′ 32″46.890389°N 23.492329°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bodonkút témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bodonkút, 1891-ig Burjánosoláhbuda (Burjánosbuda, románul Vechea, korábban Budaveche, németül Budendorf) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Kolozsvártól 15 km-re északnyugatra fekszik. Dióssal egybeépült.

Nevének eredete

A mai neve népi névadás eredménye, amelyet hivatalossá tettek. Az Erdélyben ma is használt bodonkút szó jelentése 'fatönkkel bélelt forrás v. kút'. Korábbi nevének eredete megegyezik Budáéval. A burjános előtag gazzal benőtt vidékre vonatkozik. Először 1283-ban említették, Budathelke, majd 1315-ben Buda alakban. A 15. században egymás mellett két Buda, Nagy- vagy Új- és Kis- vagy Óbuda is létezett (1424: Obuda és Vybuda, 1441: Kysbuda, 1452: Nagbuda et Obuda). Bwryanosbwda néven először 1457-ben, Burjános Oláh Buda néven 1850-ben említették (1854-ben Oláh-Buda-Burjános). Mai román neve jelentéstapadással, a Buda Veche ('Óbuda') névből keletkezett.

Története

Kolozs vármegyei kuriális falu volt, több magyar kisnemesi család lakta. Magyar nyelvjárása eltér a borsa-völgyi falvakétól.

1766-ban református egyháza Dióssal együtt 140 felnőttet számlált. A 19. században Magyarmacskás filiája lett. A 19–20. században ideköltözött a „Macskások” (Diósmacskás, Hosszúmacskás, Magyarmacskás, Szentmártonmacskás) fogyatkozó magyar nemességének nagy része is.

Kolozsvár piacaira aszalt szilvát és szilvaízt szállított. 1944 őszén a román csendőrség elrendelte a faluban található minden magyar nyelvű könyv elégetését.

Népessége

1850-ben 613 lakosából 426 volt román, 161 magyar, 14 zsidó és 12 cigány nemzetiségű; 426 görögkatolikus, 115 református, 55 római katolikus és 14 zsidó vallású.
1900-ban 673 lakosából 440 volt román és 233 magyar anyanyelvű; 450 görögkatolikus, 185 református, 27 római katolikus, 6 zsidó és 5 unitárius vallású. A lakosság 25%-a tudott írni-olvasni és a román anyanyelvűek 8%-a beszélt magyarul.
2002-ben 451 lakosából 356 volt román és 94 magyar nemzetiségű; 338 ortodox, 92 református és 16 pünkösdista vallású.

Látnivalók

Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemploma 1726-ban épült.
Református temploma 1908-ban épült. Beleépítették középkori templomának néhány részletét.

Híres emberek

Nagybudai nemesi családból származott Budai Nagy Antal (Nagybudai Antal), 15. századi parasztvezér.
Itt született Babos Sándor, mandzsúriai református misszionárius.
Itt született és itt nevelkedett Gombár Dezső muzsikus.