Kuzma (Atyina)

Ez a szócikk az Atyina községben fekvő Kuzma településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kuzma (egyértelműsítő lap).

Kuzma
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Atyina
Jogállás	falu
Irányítószám	33522
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	0 fő (2011)[1][2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	257 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″45.629255, 17.483325Koordináták: é. sz. 45° 37′ 45″, k. h. 17° 28′ 60″45.629255, 17.483325
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuzma témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kuzma falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Atyinához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 23, közúton 39 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 14 km-re nyugatra, a Papuk-hegység területén, a Čelia és Stari-patakok összefolyásánál fekszik.

Története

A település már a középkorban is lakott volt. Plébániatemplomát 1334-ben „Item ecclesia sanctorum Cosme et Damiani”[3] alakban említik a pápai tizedjegyzékben. A falu feletti erdőben találhatók a középkori település Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomának maradványai, melyről a falu a nevét kapta. A plébániát 1495-ben is megemlítik. Márton nevű plébánosát 1501-ben említik „Martinus plebanus de sancto Cosma et Damiano” alakban.[3]

A mai település valószínűleg a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kusma” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kuzma” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kuzma” néven 51 házzal, 312 ortodox vallású lakossal szerepel.[5]

1857-ben 193, 1910-ben 277 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Verőce vármegye Szalatnoki járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben a falu teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település 1991 októberének elején már szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg 136. slatinai dandárja az Orkan-91 hadművelet során 1991. december 15-én foglalta vissza. A hadművelet során a falu teljesen elpusztult. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
193	181	194	226	240	277	251	295	137	188	158	108	55	25	0	0

Nevezetességei

• Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt középkori templomának maradványai a falu feletti erdőben.
• A település központjában állt az 1945 után épített pravoszláv harangtorony. A fából ácsolt építmény 1991-ben a háború során pusztult el.

Jegyzetek

1. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
2. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
3. Buturac, Josip: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine. Starine JAZU, 59/1984. (Hozzáférés: 2018. május 27.)(horvátul)
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 363. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 66. o. Buda, 1829.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071(horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község rendezési terve (horvátul)