Kladare

Kladare
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Verőce-Drávamente
Község	Pitomacsa
Jogállás	falu
Irányítószám	33405
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	412 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 10″, k. h. 17° 12′ 12″45.9694, 17.2033Koordináták: é. sz. 45° 58′ 10″, k. h. 17° 12′ 12″45.9694, 17.2033
Sablon Wikidata Segítség

Kladare falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Pitomacsához tartozik.

Fekvése

Verőcétől légvonalban 20, közúton 24 km-re, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon fekszik. A megye egyik legnyugatibb települése. Átszeli a Varasdot Eszékkel és Vukovárral összekötő 2-es számú főút. Központjának domináns épületei a kápolna, az iskola és a közösségi ház.

Története

A falu keleti részén 1989-ben talált 14. és 16. század közötti keltezésű régészeti leletek, főként cseréptöredékek alapján a település területe már a középkorban is lakott volt. Lehet, hogy ez a falu a gorbonoki uradalomban 1494-ben és 1506-ban is említett „Oresya, Oressya” nevű település volt. Valószínűleg Verőce várának eleste után 1540-ben pusztította el a török. Miután 1684-ben Verőcét felszabadították a török uralom alól Kapronca, Kőrös, Szentgyörgyvár vidékéről, valamint Szlavónia, Magyarország és Ausztria, a török megszállástól felszabadított területeiről új lakosságot telepítettek be. A település 1733-ban említik először írásos forrásban, amikor 40 háztartást számláltak itt. Ez a régi település azonban nem a mai helyen, hanem attól északra egy kis dombon állt, ahol ma is találhatók tűzvészben elpusztult maradványai. Nevét általában a „klada” (rönk) főnévből magyarázzák, mert a település az itteni erdők kiirtásával keletkezett.

1758-ban a szentgyörgyvári határőrezred alapításakor az ezred hatodik századának székhelye Pitomacsa lett. 12 település tartozott hozzá: Velika és Mala Črešnjevica, Sesvete Podravske, Suha Katalena, Kloštar Podravski, Kozarevac, Sedlarica, Grabrovnica, Otrovanec, Dinjevac, Kladare és Pitomacsa. Minden településen katonai őrállás volt a megfelelő személyzettel ellátva. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Kladare” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kladare” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kladare” néven 62 házzal, 394 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] 1871-ben megszüntették a katonai közigazgatást és Belovár-Kőrös vármegye Szentgörgyvári járásának része lett.

A településnek 1857-ben 404, 1910-ben 740 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1930-ban alapították. A II. világháború idején a lakosság sokat szenvedett mind az usztasák, mind a partizánok által elkövetett üldöztetéstől és elhurcolástól. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Állam része volt. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Az új közigazgatási felosztásban előbb a szentgyörgyvári, majd 1955-től a verőcei járáshoz tartozott. 1962-ben Szentgyörgyvár nagyközség része lett. A kommunista uralom idején sok embertől vették el a földjét és sokan távoztak, hogy Nyugat-Európában munkát vállaljanak. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-tól újra Verőce-Drávamente megye része. 2011-ben a településnek 467 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
404	485	497	615	691	740	748	752	703	679	647	614	575	540	523	467

Nevezetességei

Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1932-ben építették. Két barokk szobra (Szent Izidor és Keresztelő Szent János) a tűzvészig a pitomacsai plébániatemplomban állt. Oltárát 1930-ban készítették. A kápolna előtti keresztet 1904-ben emelték azon helyen, ahol már a 19. század elején is kereszt állt.

1998-ban emlékművet emeltek a honvédő háborúban elesett két helyi harcosnak Petar Jurišnak és Zdravko Pankaznak az emlékére.

Gazdaság

A település lakói közül ma is sokan dolgoznak a mezőgazdaságban. Több vállalkozás is található itt, többségük az ipari övezetben kapott helyet.

Kultúra

A falu kulturális életében kiemelkedik az 1980-ban alapított „Kladarke” nőegylet, amely kézimunka kiállítások szervezése mellett fő szervezője a Nagyboldogasszony-napi folklórszemlének. A településen műterme van a neves festőművésznek Stjepan Ivanecnek.

Oktatás

A pitomacsai elemi iskolának alsó tagozatos területi iskolája működik itt. Az iskola épülete 1912-ben épült, még mindig jó állapotban van.

Sport

A település szépen rendezett futballpályával rendelkezik, mely az 1961-ben alapított NK Sloga labdarúgóklub sporttelepe.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 322. o.
3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (németül) (angolul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• Pitomacsa egykor és ma (blog) (horvátul)
• A község rendezési terve Archiválva 2021. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)