Vlagyimir Szutyejev Moszkvában született Zinajda Vasziljevna Szutyejeva és Grigorij Oszipovics Szutyejev (1879–1960) családjában. Apja orosz orvos, bőrgyógyász, mikológus. A Moszkvai Állami Egyetemen végzett Grigorij Szutyejev festett és zenélt is, koncerteken lépett fel.
Mindez nagy hatással volt Vlagyimirra, de Stepan Erzia, a család barátja volt rá a legnagyobb hatással.
Szutyejev munkáit már fiatalon is rendszeresen publikálták különböző folyóiratokban, valamint a Pionyerszkaja Pravda újságban.[1]
1928-ban diplomázott a Geraszimov Filmművészeti Intézet(wd)[2] Bölcsészettudományi Karán, ahol testvérével, Vjacseszlav Szutyejevvel (1904–1993) és unokatestvérével, Dmitrij Bogolepovval (1903–1990) együtt tanult, akik mindketten népszerű tudományos ismeretterjesztők lettek.
Pályafutása
Egyformán használta a jobb és a bal kezét, és egyszerre tudott az egyikkel írni, a másikkal rajzolni. Első hírnevét karikaturistaként szerezte.
1924–1925-ben Szutyejev reklámplakátokat rajzolt, számos filmplakátot készített a szovjet mozikban bemutatott külföldi filmekhez.
Még diákként rajzokat készített a Kína lángokban (1925), az egyik legkorábbi szovjet animációs film számára, amely a kínai polgárháború támogatására készült.
1928-ban végzett az Állami Vámbizottságban, és a Mezhrabpomfilm filmgyárban kapott állást.
Szutyejev 1936-ban csatlakozott a Szojuzmultfilm(wd) (Союзмультфильм) kollektívához, ahol több mint 30 filmben vett részt rendezőként, forgatókönyvíróként és animátorként. Néhányat (Petya és Piroska, A Varázsbolt stb.) nemzetközi díjjal jutalmaztak. 1941-ben, mielőtt a frontra távozott, Szutyejev befejezte a Муха-цокотуха (A fecsegő légy) című rajzfilmet, amely Kornyej Ivanovics Csukovszkij meséjén alapul.
Szutyejev részt vett a nagy honvédő háborúban az első napoktól a végéig. Ezután visszatért a Szojuzmultfilmhez,[3] de alig két éven belül otthagyta, viszonzatlan szerelme (és munkatársa), Tatyjana Taranovics(wd)[4] miatt, aki szintén animátor volt. Szomorú történetüket jól ismerték az animációs közösségben. Tatyjana 13 évvel volt fiatalabb Szutyejevnél, és boldog házasságban élt férjével és leányával. Tatyjana unokája szerint Szutyejev „levelek százait” írta neki, de ő csak kétszer válaszolt. Ennek ellenére 37 évvel később végül összeházasodtak. Ekkor már mindketten özvegyek voltak; Szutyejev 80, Taranovics pedig 67 éves volt. Még 10 évig éltek együtt, és mindketten 1993-ban haltak meg.
1947-től a Gyetgiz Kiadónál[5] dolgozott. 1952-ben megjelent első könyve a Gyetgiznél: Két mese a ceruzáról és a festékekről. A könyvet Csukovszkij üdvözölte a Lityeraturnaja Gazeta (Литературная газета) recenziójában. Ezt követően Szutyejev számos könyvet adott ki: Milyen madár ez?, A gomba alatt, Egy zsák alma, Kispipi és kisréce, Ki mondta, hogy „Miau”?, Az okoska botocska és még sok másikat; némelyikből rajzfilm is készült.
Sok mesét írt, melyekben szinte minden mondatot élénk illusztráció kísért, amihez Szutyejev sokat hozott az animációból: dinamikus rajzai rajzfilmkockáknak tűnnek; a karakterek grafikus identitással rendelkeznek, amely megjelenésben, mozdulatokban, arckifejezésekben fejeződik ki. Könyveiben mindig sok a humor, ami segít elmagyarázni a gyerekeknek az egyszerű igazságokat, moralizálás nélkül.
Szutyejev Pif kölyökkutyája a gyerekek kedvence lett az egész világon (Pif kalandjai, francia képregény és rajzfilmsorozat).
1993. március 8-án hunyt el. Sírja a balasihai Szent Miklós (Nyikolszkoje) temetőben van.
Könyvei
Весёлые картинки. – Vicces képek – 1953
Разные колёса. Кораблик. – Különféle kerekek – 1953
Две сказки про карандаш и краски. – Két mese ceruzáról és festékről – 1954
↑A Geraszimov Filmművészeti Intézet (oroszul: Всероссийский государственный институт кинематографии имени С. А. Герасимова) S. A. Geraszimovról(wd) filmrendezőről elnevezett állami filmművészeti intézet Moszkvában.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Vladimir_Suteev című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
