Bálint Ágnes (Németh Sándorné , Adony , 1922 . október 23. – Vecsés , 2008 . október 24. ) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna!
Élete
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May , Jókai Mór ) nagy hatással voltak rá.
A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium ) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.
1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1941 -ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony , majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.
1944 -ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958 . február 1-jétől 1986 -os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is.[ 4] [ 5] 1961 -től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában , Mazsola ), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda , Frakk, a macskák réme , illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók [ 6] ). 1968 -ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckó t.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra,[ 7] a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.
Díjai, elismerései
Művei
Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936 )
Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941 )
Cimborák (meseregény) (1942 )
Foltoskönyökű (meseregény) (1962 )
Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964 )
Mazsola (mesesorozat) (1965 )
Megint Mazsola (mesekönyv) (1966 )
Szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968 )
A szitakötők szigetén (mesék) (1969 )
Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970 )
Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971 )
Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973 )
Hajónapló (ifjúsági regény) (1974 )
Iskola a faliszekrényben (mese) (1975 )
Labdarózsa (gyermekregény) (1975 )
A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977 )
Frakk és a foci (gyermekregény) (1979 )
Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979 )
Mazsola (képes mesekönyv) (1980 )
Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981 )
Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981 )
Hol a cica? (képeskönyv) (1982 )
Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982 )
Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983 )
Egy egér naplója (meseregény) (1983 )
Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983 )
Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985 )
Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985 )
Tündér a vonaton (meseregény) (1986 )
Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987 )
Zöld erdőben jártam (mese) (1987 )
Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988 )
Duruzsoló (mese) (1989 )
Gücülke és cimborái ; Polygon, Bp., 1989
Vízitündér, vízimanó ; Santos, Bp., 2001
Én vagyok a Tévé-Maci ; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 2008
Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek ; Móra, Bp., 2009
Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek ; Móra, Bp., 2010
Kukori és Kotkoda. A nyikorgó daráló és más történetek ; Móra, Bp., 2012
Vízitündér, vízimanó ; Holnap, Bp., 2016
Fordítások
Művei megjelentek többek közt német , orosz , szlovák ,[ 9] lett [ 10] és japán [ 11] nyelven is.
Filmjei
Forgatókönyvíróként
Dramaturgként
Csoszogós (1966), író: Leszkay András
A Kiscsacsi kalandjai (1972), író: Csukás István
Mekk mester (1973), író: Romhányi József
Mikrobi (1973–1975), író: Botond-Bolics György
Mirr-Murr, a kandúr I–III. (1973–1975), író: Csukás István
A legkisebb ugrifüles I–II. (1975–1976), író: Csukás István
A kockásfülű nyúl II. (1976), író: Marék Veronika
Vízipók-csodapók I–II. (1976–1980) társszerző, dramaturg. Forgatókönyvíró: Kertész György
Magyar népmesék I–III. (1977–1984)
Marci és a kapitány (1977), író: Demány Ottó
Varjúdombi mesék (1977), író: Tarbay Ede
Pom Pom meséi I–II. (1978–1981), író: Csukás István
Vuk (1980), forgatókönyvíró: Fekete István műve alapján Dargay Attila, Imre István és Tarbay Ede
Mondja, struccné! (1981)
A nagy ho-ho-horgász I. (1982), író: Csukás István
Vízipók-csodapók moziváltozat (1982), forgatókönyvíró: Kertész György
Szerkesztőként
Ifjúsági műsorok
Komisz kölykök kalendáriuma (1968)
Gyermekjátékok (1972) – Astra marionett együttes Bartók Béla zenéjére
Kutyák, macskák, gyerekek (1981)
Falun nyaralunk (1982)
Vadászkutyák (1983)
Dokumentumfilmek
Fáradhatatlanok (1982) – A tanárnő Bundy nővérek Csengeren
Kincses Klárafalva (1986) – Kisznerné Gábor Rózsa kosárfonó és festő
Ismeretterjesztő műsorok
Bagolyvár (1965–1967), forgatókönyv: Dr Pásztor Lajos
Kuckó (1967–1990) 1–272.adás, (1994–95) 1–17. adás
Több világrész egy parkban
Szereted a dinnyét?
Az állatok világa 1.
Szinkrondramaturgként
Bálint Ágnes Emlékház
Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit.[ 13]
Jegyzetek
↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
↑ Freebase-adatdump . Google
↑ Malacvízió – Mazsola, Manócska és a többiek Arcanum blog, 2019. július 23.
↑ Minden, amit tudni akartál a TV Maciról , stylemagazin.hu
↑ TV Maci , Rádió- és Televízióújság, 1966. 14. szám Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine -ben, balintagnes.hu
↑ Légnadrág, kristálypalota és rengeteg bogár . comment:com . (Hozzáférés: 2019. december 11.)
↑ Bálint Ágnes utolsó útja Archiválva 2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine -ben, kerekito.hu
↑ Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine -ben, magyarorokseg.hu
↑ Német: Wuff, der Katzenschreck; Rosinchen; Mazsola und Tádé; Robbi und Rosinchen. Orosz: Izjunka. Szlovák: Grul'ko Hrozienko.'. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
↑ Vējainā ģimene (Szeleburdi család)
↑ こぶたのレーズン (Mazsola)
↑ A magyar szinkron 1981-ben készült, és a hazai mozikban 1982. december 28-án mutatták be.
↑ A Bálint Ágnes Emlékház honlapja . (Hozzáférés: 2021. január 7.)
Források