Turóctótfalu

Turóctótfalu (Slovany)
Turóctótfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Első írásos említés	1252
Polgármester	Marek Straka
Irányítószám	038 43
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	441 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	471 m
Terület	14,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 58′ 21″, k. h. 18° 49′ 18″48.9725, 18.821666666667Koordináták: é. sz. 48° 58′ 21″, k. h. 18° 49′ 18″48.9725, 18.821666666667
Turóctótfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turóctótfalu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turóctótfalu (1899-ig Szlován, szlovákul Slovany) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 18 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A települést 1252-ben „terra quinque villarum” alakban említik először. 1422-ben „Tothfalu”, 1534-ben „Zlowenec”, 1535-ben „Zlowen”, 1543-ban „Slowen”, 1548-ban „Zloweny”, 1554-ben „Sloweny”, 1579-ben „Schlowany”, 1598-ban „Szlowany” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A turóci konvent tulajdonában állt, 1715-ben 38 háztartása volt. 1773-tól a kamara birtoka. 1785-ben 74 házában 633 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLOVÁN. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Sz. Györgyhöz nem meszsze, és annak filiája; határja jól termő, réttye, legelője, fája van; piatza Várallyán, T. Prónán, és Mosóczon.”[2]

1828-ban 85 háza és 707 lakosa volt. Lakói gyógyolaj készítéssel, sáfrány termesztéssel, len és kender feldolgozással, vászonszövéssel, kézművességgel foglalkoztak. Lakóinak egy része kivándorolt a tengerentúlra.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlován, tót falu, Znio Váralja mellett, Thurócz vmegyében, a Vriczkó vizénél. Számlál 703 kath. 4 evang., lak. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.”[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 573 lakosából 17 német, 527 szlovák, és 7 egyéb anyanyelvű; ebből 454 római katolikus, 113 evangélikus és 6 izraelita vallású volt.

1890-ben 603 lakosából 1 magyar, 10 német, 584 szlovák és 8 egyéb anyanyelvű; ebből 472 római katolikus, 130 evangélikus és 1 izraelita vallású volt.

1900-ban 605-en lakták, ebből 4 magyar, 7 német, 577 szlovák és 8 egyéb anyanyelvű; ebből 475 római katolikus és 130 evangélikus vallású.

1910-ben 556-an lakták: 5 magyar, 20 német, 518 szlovák és 13 egyéb anyanyelvű; ebből 379 római katolikus, 175 evangélikus és 1-1 görög katolikus és izraelita vallású.

1921-ben 526 lakosából 3 magyar, 1 egyéb nemzetiségű és 522 csehszlovák; ebből 360 római katolikus, 163 evangélikus és 3 egyéb vallású volt.

1930-ban 509-en lakták: 2 magyar, 26 német, 479 csehszlovák és 2 állampolgárság nélküli; ebből 353 római katolikus és 156 evangélikus vallású.

1970-ben 514 lakosából 512 szlovák, 1 cseh és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.

1980-ban 445 lakosából 444 szlovák volt.

1991-ben 388 lakosából 386 szlovák volt.

2001-ben 413-an lakták, ebből 1 magyar és 409 szlovák.

2011-ben 421-en lakták: 1 magyar, 1 német, 1 morva, 2 cseh, 397 szlovák és 19 ismeretlen nemzetiségű; ebből 273 római katolikus, 73 evangélikus, 33 nem vallásos és 37 ismeretlen vallású.

Nevezetességei

• Neogótikus római katolikus templomát 1896-ban építették.
• Evangélikus kápolnája 1856-ban épült.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

• E-obce.sk
• Községinfó
• Turóctótfalu Szlovákia térképén