hu Nolcs%C3%B3

	Nolcsó (Nolčovo)
	Nolcsó látképe
	; Nolcsó zászlaja
	; Nolcsó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Turócszentmártoni
Rang	község
Polgármester	Vladimír Mihalik
Irányítószám	038 54
Körzethívószám	00421 (0) 43
Forgalmi rendszám	MT
	Népesség
Teljes népesség	255 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	16 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	408 m
Terület	15,0178 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″49.108333°N 19.077778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″49.108333°N 19.077778°E
	Nolcsó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nolcsó (szlovákul Nolčovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág bal partján fekszik, a Nagy- és Kis-Fátra által övezve. Legmagasabb pontja a Klak csúcs (1395 m). A községben fennmaradt a juhtenyésztés, amelyet a Felvidéken az első világháború után nagyrészt kiirtottak. A község kellemes lehetőséget nyújt a környező hegyekbe túrázásra (köztük az 1061 m-es Magurára is), de van itt vadászati és halászati lehetőség is.

A község neve és címere

A község címere utal rá, hogy a község mezőgazdasági jellegű volt. Vörös alapon arany szemcsék láthatóak, és az eke két része: a kormánylemez és a csoroszlya. A község nevét Nolcsa földesúrról kaphatta, de egyes elméletek a magyar nyolcból vagy a szláv ovca (juh) szóból kaphatta (ovčovo alakból).

Története

Területén már a bronzkorban éltek emberek, Hradisko nevű határrészén erődített bronzkori település állt.

A község első említése „Nyolchio” néven 1489-ből származik. 1610-től fontos kereskedelmi út haladt át a községen, majd 1677-től fontos posta megállót létesítettek itt lóváltó állomással. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1722-ig vámot is szedtek itt. A Nyári család szucsányi uradalmához tartozott. 1785-ben 41 házában 319 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NOLCSO. Nolcsowo. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Nyári Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, és annak filiája, postája is vagyon, határja középszerű; réttye, legelője hasznos, fája elég, Vág vizén keresetre módgyok van.”^[2]

A 19. századtól Eszterházy birtokká vált. 1828-ban 36 háza és 309 lakosa volt, lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nolcsó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Tátra hegye alatt a Rosenbergre vivő országutban. Számlál 27 kath., 279 evang., 3 zsidó lak. Van egy postahivatala, szép fenyves erdeje, jó legelője, s a Tátra nagy hegye alatt egy barlangja. F. u. gr. Nyáry.”^[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1944-ben a község bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.

Népessége

1910-ben 380 lakosából 361 szlovák volt.

2001-ben 271 lakosából 267 (98,52%) szlovák volt.

2011-ben 245 lakosából 239 szlovák.

Nevezetességei

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Nolcsó