Lamosfalva
Lamosfalva (1899-ig Lipócz, szlovákul Lipovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. FekvéseTurócszentmártontól 3 km-re északra, a Kis-Fátra déli lábánál, a Vág jobb partján fekszik. Határának legnagyobb részét erdő borítja. Története1374-ben I. Lajos király Zólyomlipcse várában kelt oklevelében említik először, bár a falu valószínűleg már a 13. század közepén is létezett. Magyar nevét egy 15. századi személynévből kapta. 1431-ben egy birtokvita kapcsán „Lamos” néven említik. 1437-ben a turócszentmártoni nemesi gyűlésen Luxemburgi Zsigmond király Héderváry Lőrinc útján megerősíti az itteni nemeseket jogaikban, ekkor „Lypowcz” alakban említik. A községet gyakran fenyegették a Vág folyó árvizei. Nagyobb árvizet szenvedett el 1557-ben. Egyházilag Szucsány filiája volt. 1570 körül lakói reformátusok lettek. 1593-ban ismét nagyobb árvíz pusztította. 1600-ban a Lamos család nemesi címert kapott. Árvíztől szenvedett 1697-ben is. 1785-ben 40 házában 202 lakos élt, közülük 90 nemes. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Lipovecz. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai Lipówszky és Lamos Uraságok, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Szucsánhoz 1/2 mértföldnyire, és annak filiája, a’ hegyeknek északi részeiben láttanak bányáknak nyomai, nem régen pedig újjat találtak fel Vág vize partyánál, mellyet a’ nemesebb értzekhez való jó reménységgel munkálnak: ezen hegyeken sok ketskéket legeltetnek a’ Liptócziak, határja középszerű.”[2] Árvíz pusztította 1811-ben is. A legnagyobb árvizet 1813 augusztusában szenvedte el. 1828-ban 30 háza volt 152 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel, szénégetéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lipócz, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján, hol az egy szigetet formál. Lakja 16 kath. 136 evang. Erdeje roppant; juhai számosak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó.”[3] A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. 1944. szeptember 5-én a német megszállók felégették, a háború után épült újjá. 1949 és 1955 között Turócszentmártonhoz tartozott. Népessége1880-ban 355 lakosából 342 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 354-en lakták, ebből 349 szlovák és 3 magyar anyanyelvű. 1930-ban 394 lakosából 391 csehszlovák és 1 magyar volt. 1991-ben 656-an lakták, ebből 636 szlovák és 3 magyar. 2001-ben 784-en lakták, ebből 755 szlovák és 2 magyar. 2011-ben 932-en lakták: 866 szlovák, 13 cseh, 3-3 lengyel és morva, 1-1 magyar és orosz, 3 egyéb, továbbá 42 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozásokA Wikimédia Commons tartalmaz Lamosfalva témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia