Tarnó
Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. FekvéseTurócszentmártontól 10 km-re délnyugatra, a Turóc bal oldalán fekszik. Története1256-ban IV. Béla adománylevelében „Tarnouch” alakban említik először. 1262-ben „Tarnouc”, 1267-ben „Turnouk” néven találjuk. 1360-tól említik a források a helyi nemes családot: a Tarnóiakat. 1381-ben „Tarnouch”, 1456-ban „Tarnocz”-ként említik. A Tarnói család leghíresebb tagja 1517-ben II. Lajos király kamarása: Tarnói János, aki sok más főúrral együtt a mohácsi csatában esett el. 1573-ban „Trnov”, 1578-ban „Tarnoucz alias Trnow” néven említik. Ekkortól a zniói uradalom része. 1598-ban „Tharnow”, 1601-ben „Trnow” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 18. századtól több nemesi család birtoka. 1785-ben 62 házában 284 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÁRNO. Ternovo. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában vannak a’ helyekben értz erek, mellyek már régen mívelésben nintsenek; szép gyümöltsösei is vagynak.”[2] 1828-ban 57 háza és 411 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. Híres szűcsmesterek voltak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarnó, tót falu, Thurócz vmegyében, Trencsén vmegye szélén fekvő hegyek közt. Számlál 122 kathol., 285 evang., 4 zsidó lak. Földje sovány, de erdeje szép; legelője elég; gyümölcse pedig sok. F. u. többen.”[3] A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. Népessége1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 210 lakosából 209 szlovák volt. 2011-ben 253 lakosából 245 szlovák.
Jegyzetek
Külső hivatkozások |
Portal di Ensiklopedia Dunia